Századok – 1911

Történeti irodalom - Nistor; I. Janku: Die moldauischen Ansprüche auf Pokutien. Ism. Gagyi Jenő 640

641 történeti irodalom. hogy a »nemzeti« tekintélyek terhe alól kiszabadítsák az oláh történetírást. Többnyire idegen nyelven írt munkákban jelentkezik ez az új irány ; munkásai nem kínlódnak homályos őstörténelmi fejtegetésekkel, hanem az újabb kor gazdag adatainak felhasználásával a dunai fejedelemségek többé-kevésbbé önálló állami létét igyekeznek megrajzolni a középkor végén s az újkor elején a török hódítás előtti időben. Ez az irány sem mentes minden czélzatosságtól. A nemzeti hiúság itt is dolgozik, de a rómaiak viselt dolgainak mellőzésével, az oláh államalakulatokat szeretnék a külföldön komoly, fejlett országoknak, hűbéres fejedelmeiket szabad és világtörténeti szerepet játszott önálló államfőknek feltüntetni. Azonban komoly tanulmányokkal és többé-kevésbbé megbízható anyagközléssel látván munkához, az olvasó a sorok közül kiolvashatja, hogy azok az államocskák a magyar és lengyel, később a török udvar politikájának voltak a labdái s csaknem évenként változó, nagyrészt alattvalóiktól felkonczolt bojár fejedelmeik világtörténeti szerepe egy-egy rablóhadjáratban, nagyobb államok összeveszítésére tett kétszínű kísérletekben áll s ezt a sort ritkán tarkítja egy-két győzelmes belföldi ütközet, midőn a vérszomjas, vad, de szabadságszerető félnomád nép a területére nyomuló nagyobb állam hadseregét győzelmesen veri vissza. így járt Nagy Lajos Moldovában, Róbert Károly Havaselvén, átestek ezen a lengyelek és törökök is néha-néha. E legújabb munkák közé tartoznak Ursu J. művei : Die auswärtige Politik des Woiwoden der Moldau Peter Rares. Berlin, 1907 és Relatiunile Moldovei cu Polonia pâna la moartea lui Çtefan eel Mare. Piatra-Neamt. 1900., valamivel régebbi Conduratu С. : Relatiile Terii Románesti si Moldovei cu Ungaria. Bucurescï 1898 s legújabb a Nistor fentemlített műve. Pokutia Galicziának délkeleti része ; a név mint földrajzi elnevezés máig megmaradt. Eredetére vonatkozólag Dlugosz és Wickenhauserrel szemben a szerző a Miklosich fejtegetését fogadja el : po = ad, kut = angulus a kisorosz nyelvben, tehát folyóktól bezárt zugot, szegletet jelent ; orosz krónikákban a XV. sz. végén találkozunk vele először, de első okleveles nyoma 1395-ből való. A vidék határa északon a Dnjeszter folyó, délen a Kárpát hegyláncz ; nyugati és keleti határát okleveles forrásokból Cantemirrel, Kaluzniackival, Kordubával való hosszas polemizálás után következőleg állapítja meg : nyugaton a határvonal a régi Halicsnál kezdődik, végig megy a Bisztricza és Lukié w folyók közti vízválasztón Jablonkáig, innét a Fekete-Besztercze völgyén a magyar határig, keleten egybeesik a Galiczia és Bukovina közti mai politikai határral, tehát a Pruth és Dnjeszter közt a Kolaczyn-