Századok – 1911
Értekezések - PETROVAY GYÖRGY: A máramarosi oláhok 607
A MÁRAMAROSI OLÁHOK. 609 gn<4ból a Balkán-félszigetre átköltözött s ott az oda levonult dákogetákkal és albánokkal összeolvadt pásztorkodó elemekből csak a XII. század vége felé alakult meg, magához vonva más délszláv töredékeket is, utóbb pedig még kún és tatárfajú népeket is vett fel, a mikor már vándorútján felhatolt a Dunáig s azt átlépve a magyar Havaselőn,1 vagyis a mai Oláhország területein legeltette a nyájait. Bebizonyították azt is, hogy akkor az oláhok között vezérszerepet vivő vajdák és kenézek részben délszláv, leginkább szerb, de részben kún és tatár eredetűek voltak. Ha mostan már azt is kimutathatnánk, hogy a Máramarosba betelepült oláhok vajdái és kenézei csakugyan kún nemzetiségűek voltak, a mi pedig több a valószínűnél, akkor az sem volna éppen lehetetlenség, hogy a máramarosi adományos nemes családok a világverő »Istenostora«, Attila hún király fiai egyikétől vagy másikától — egész hadseregre való volt belőlök — vették a származásukat. Dr. Fischer Emil hírlapíró és kiváló nyelvész, a ki Erdélyben az oláhok között született és nőtt fel s már 28 esztendő óta Bukarestben lakik, hosszú évek során folytatott tanulmányai következtében szintén arra az eredményre jutott,2 hogy az oláhok nem a dako-rómaiak maradékai, hanem jövevények Dácziában. Ugyanezen értelemben nyilatkoztak már Meyer Gusztáv, de különösen Weigand Gusztáv is a román nyelvek világhírű egyetemi tanára.3 Régibb és újabb történetíróink, a monographusok és a nyelvészek egyébként részint mélyen hallgatnak az oláhoknak Magyarországba, de különösen Máramarosba való betelepedéséről, részint csak úgy könnyedén siklanak át rajta s némelyik még önmagának is ellentmondva, alig pár odavetett szóval emlékezik még róla. Réthy László szerint 4 ugyanis nem tudni miféle körülményektől indíttatva, egyszer csak felkerekedtek a Balkán-félszigetről s nyájaikat, gulyáikat helyről-helyre legeltetve, vándoroltak — mindig a hegyek irányát követve — a Duna partjáig s azon átkelve haladtak tovább északnak mindaddig, míg apródon-1 Havaselönek írjuk, nem pedig Havasalföldnek, mert a mi havas, az egyszersmind alföld nem lehet. A Havaseló elnevezés a havas előtt, vagyis Erdélyből nézve a havasokon túl fekvő tartományt jelenti, éppen úgy, mint Erdély, helyesebben Erdei azaz Erdőelő, Magyarországról nézve az erdőn túl (erdő előtt) lévő országot jelenti. 2 Die Herkunft der Rumänen. Eine historisch-linguistisch-ethnograpliisehe Studie. Bamberg, 1903. 3 Századok 1905. 678. lap. 4 Az oláh nyelv ás nemzet megalakulása.
