Századok – 1911

Értekezések - PETROVAY GYÖRGY: A máramarosi oláhok 607

608 PETROVAY GYÖRGY. loma,1

de azt minden bizonynyal csak Juga fiai, János és István máramarosi vajdák építették 1360 táján, ők bizonyosan elfogadták volt a római katholikus vallást, mert máskülönben az akkortájt hozott törvény szerint birtokokat, s így magyar nemességet sem kaphattak volna. A hagyomány többi része Joódy Péter hírneves megyei, utóbb kincstári ügyésznek egy 1796. évi, 01-savszky János udvari ágenshez Bécsbe2 intézett levelére van alapítva, 3

de ezt az egyszerű levelet csak nem fogadhatjuk el annak bizonyítékáúl, hogy az oláh nép Árpád vezér korában már itt lakott Máramarosban, holott jól tudjuk, hogy a magyarok bejövetelekor még csak nem is létezett mint nemzet sehol széles e nagy világon. Sehogysem állhat meg az oláh történetírók s a felbérelt német doctorok azon állítása, hogy akkor, a mikor Aurélián császár a légiókat kivonta és Dácziát átengedvén a góthoknak, a lakosságot áttelepítette a Duna jobb partjára, a már romanizált dák pásztorok megmaradtak Erdély és Máramaros havasain és a hegyszakadékokban s utódaik ott élnek ma is, s hogy onnan népesedett be Havaselő, a mai Oláhország. A római uralom Dácziában csak másfél századig tartott s az sem volt békés és háborítatlan, megzavarták a jazygok, roxolánok, markománok és germánok gyakori betörései ; lehetetlen tehát, hogy ez alatt az idő alatt a nehezen hozzáférhető havasokon pásztorkodókat annyira romanizálhatták volna, hogy tehenét, juhát, kecskéjét, sertését, tyúkját, tejét, vaját, sajtját, tojását románúl nevezze meg, vérkeverésről pedig még szó sem lehet. A mohácsi vész utáni török uralomnak sokkal nagyobb befolyással kellett volna lenni a magyar nyelvre, pedig ennek semmi nyomát sem találjuk. A romanizálás csakis a Balkánon történhetett meg ; végre valahára vannak már oláh történetírók is, a kik elfogadják és vallják az onnan való betelepedést. A rómaiak kivonulása után az erdélyi és máramarosi bérezek között megmaradt pásztorok szlávok voltak, az utolsó Árpádházi királyok alatt a hely- és folyónevek szláv eredetűek s csak az I. Károly király alatt beköltözött oláhok által telepített új falvak viselnek oláh neveket. Nyelvészeink és történetíróink fényesen bebizonyították, hogy az oláh nép az Olaszországból, Velencze vidékéről, a Roma-1 Máramarosi Diplomák a XIV. és XV. században 506 lap. 2 Bécscsel is éppen úgy vagyunk, mint az oláh nemzet »román« nevével, ha németül beszélünk »Wien«-t fogunk mondani és így czímezzük oda szóló leveleinket is, de magyarúl nevezzük csak továbbra is Bécsnek. 3 Máramarosi Diplomák a XIV. és XV. században 507. lap.