Századok – 1911

Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - II. közl. 586

602 ZÁKONYI JllHÁLY. III. Egy kolostornak történetét nemcsak a belső, rendi események alkotják, hanem hozzátartozik a világi ügyek, az élethez szükséges jövedelmi források, a birtokviszonyok, a birtokokért folytatott perek ismerete is, azért a szentdőrinczi kolostornál is, a belső történet után vizsgáljuk már most ezeket is. A pálosrend alapításától kezdve úgy jelenik meg, mint birtokos rend. Igaz ugyan, hogy e szerény, elvonult remeték kisebb igényűek voltak, mint például a benczések vagy czisztercziek, de azért nem koldultak soha. Gyöngyösi buzdítja ugyan »Directorium«-ában a vicariusokat, hogy igyekezzenek új conventeket alapítani, de a hiányokat szenvedő kolostorokat kerüljék, mert ebben az esetben kénytelenek lennének a kolostoron kivűl járkálni és koldulással szerezni be a szükségeseket, a miből az egész rendre nagy szégyen származnék. A constitutiók pedig egyenesen megtiltják a koldulást.1 Ezek szerint csak utas pálos kéregethet, de az is csak élelmiszert a saját szükségletére ; legfeljebb még annyit engednek meg, hogy a templom vagy a rendház egyes, elengedhetetlen szükségleteire a vicarius engedelmével előkelő pártfogóiktól bizonyos összegig kérhessenek. Ebből az következik, hogy tisztán földbirtokból éltek ; arra azonban sehol sem találtam adatot, hogy ők maguk valami intensivebb földmívelést űztek volna. Hogy szőlőt műveltek, az Gyöngyösinek is több helyéből igazolható. Krónikájában Kovács Mártonról (ki Szent Pál kápolnájának egy részét építtette) írja, hogy mint szerzetes, »vinitor« volt ; »Declarationes constitutionum«-ában pedig azt mondja a szabósággal foglalkozó testvérekről, hogy azokat szőlőmíveléssel is meg szokták bízni. Mezei gazdálkodásukról csak mellékes adataink vannak, a mennyiben több pápai és királyi privilégium felmenti őket a saját kezük munkálta földek után a tized fizetése alól. Eöldmívelés terén igazában csak a kertészkedést űzték,2 a mi összefügg szemlélődő életmódjukkal is. Gyöngyösi külön meghagyja, hogy a praedicatornak adjanak kertet, hol szórakozhassék. Birtokait minden egyes kolostor maga kezelte és élt belőle, a hogy tudott ; csak a XVI. század elején hozták azt a rendi 1 Gyöngyösi : Declarationes constitutionum LII. rubrica. 2 Pl. Gyöngyösi generalatusa idején halt meg Remetén Mátyás testvér, kit Töröknek hívtak, mivel török fogságban is volt egy ideig. Innen hozta magával azt a gyümölcsfajt, melyet még Eggerer korában is boszniai körtének hívtak.