Századok – 1911
Értekezések - GOMBOS F. ALBIN: Történetünk első századaiból. - II. és befejező közlemény 569
582 TR. GOMBOS F. ALBIN". Âm bármennyire rokon îzenves volt is a Péter egyéaisége a derék III. Henrik szemében, első sorban még sem az ő személye kelthetett odaát érzékeny hangulatot, hanem az a nyilvánvaló haszon, a mely az ugyancsak veszedelmesnek mutatkozott magyar király bukásából a lémet birodilomra háramlott. Azt, mint föntebb már rámutattunk, egészen természetesnek találjuk, hogy Hemik hamarosan megszerethette Pétert. De azt is tudjuk, hogy a németek annyira a maguk hasznát keresték ebben az ügyben, hogy Henrik első támadása után mást is hajlandók voltak hatalomra segíteni,1 majd meg Abával is megelégedteir, a mikor az a Lajtán túli területekről lemondott s a németeket illetőleg egyéb jókban is készségesnek mutatkozott.2 Erre a helyzetre vonatkozólag írja aztán Marczali3 egy másik krónikás hangulatra támaszkodva: »De Pétert nem helyezték visszi, a min a németek könnyen vigasztalódtak, hisz míg uralkodott, mindenben csaló volt !«4 Régi évkönyvesek, kései hagyományok vegyes hangulataiból ilyképpen szövődött össze Péter alakja. A Pétert megbuktató mozgalom, a mint azt föntebb már kifejtettük, csakis a jogos trónörökösök, az Arpádházi herczegek érdekében indulhatott meg. Meglátja ezt Horváth Mihály5 éles 1 Annales Allah. M. Ad ann. 1042. — Szt. István valamiféle rokonáról van szó, a ki Bretislawnál volt eddig. V. ö. m. Herim. Aug. Ad ann. 1042. ; Annales Wirziburg. Ad ann. 1043. — A mi íróink (Pauler i. m. I. 106 — 107., Marczali i. m. II. 17.) azt sejtik, hogy itt Endréről van szó, a németek pedig (Huber i. m. I. 186., Bresslau i. m. I. 316.) azt gondolják, hogy Vazulról. Mi azt hiszszük, hogy egyikről sem. Endréről azért nem lehet szó, mert Bretislaw, mint Péter szövetségese, nem tartogathatta volna magánál Péter könnyen veszedelmessé válható ellenfelét. Endre tehát, ha Szt. István életében Csehországba menekült is, onnan Bretislaw és Péter szövetkezése következtében távoznia kellett. Vazul megvakítá áról pedig csak éppen azelőtt beszél az altaichi évkönyvek írója, tehát, ha róla volna szó, ezt a fontos körülményt semmiképpen sem hagyná felemlítés nélkül. A régi évkönyvírók előtt ugyanis az ilyen érzelmi részletek mindennél súlyosabbak. — Karácsonyi (Az Árpádház második elágazása. Turul, 1890. 52.) úgy véli, hogy Szár-László Domoszló nevezetű fiáról van itt szó. Ez a feltevés legalább is nincs ellentétben a viszonyokkal. — Magának a hírnek azonban nem tulajdoníthatunk jelentőséget abban az irányban, hogy mennyire nem kellett Péter az országnak. Természetes, hogy az alsóbb osztálynak nem kellett, hiszen ezért indult meg a mozgalom ; de lám Abáért sem lelkesednek, mert nem kapnának Henrik ajánlatán akkor, a mikor Aba még erősen áll. 2 Herim. Aug. Ad ann. 1043. ; Annales Altah. M. Ad ann. 1043. 3 I. m. II. 18. 4 Annales Sangall. M. Ad ann. 1043. Fentebb már foglalkoztunk a »praevaricator« jelzővel. 5 I. m. I. 263. — Horváth Mihály nyomán Pór Antal (Szt. István király. Történelmi tanulmány. Pest, 1871. 142. 1.) még erősebben rámutat
