Századok – 1911

Értekezések - GOMBOS F. ALBIN: Történetünk első századaiból. - II. és befejező közlemény 569

TÖRTÉNETÜNK ELSŐ SZÁZADAIBÓL. 577 Vele szemben mily hatalmasul domborodik ki a Péter hadvezéri mivolta ! Egyszerre foglalkoztatja a németeket a cseh határokon s a Duna mentén. S a multak után joggal hihette Péter ezúttal is, hogy a német háború olyan népszerű lesz, hogy az egész nemzetet magával ragadja. Nincs rá adatunk, de mindenképpen valószínűnek tartjuk, hogy neki ekkor már éreznie kellett azt a kedvezőtlen hangulatot, a melyet az Arpádházi herczegek, a törvényes trónörökösök mellőzése keltett fel a nemzetben. S ha ő valóban olyan semmi, léha uralkodó lett volna, mint a milyennek a mi krónikás feljegyzéseink festik, akkor már most igénybe veszi azoknak a barátságát, a kik az ellenük indított háború után is tárt karokkal fogadták. Péter 1039/40. telén sógora birtokának, a határgrófságnak nagymérvű pusztításával kezdette meg a háborút III. Henrik ellen. »Petrus rex Ungariorum — írja Herimannus Augiensis1 — hieme terminos regni sui (sc. Hainrici) invadens, praedis, incendiis et captivitate depopulatur.« 1040 nyarán már Csehországban is megjelennek a magyar hadak és a csehekkel együtt sikeresen visszaverik III. Henriket.2 Sőt Cosmas téves időmeghatározása szerint még 1041-ben is ott harczolnak a magyarok.3

De ettől eltekintve is Péter szinte bukása pillanatáig küzdött a németek ellen. A német háború azonban a belső forrongás következtében nem lett népszerűvé. A király magánügyévé zsugorodott össze, a ki azt csak folyton gyöngülő erővel viselhette. De némi eredményt még így is el tudott érni. Mutatja ezt azon körülmény, hogy Aba nem a Fischa-menti határnál kezdi meg az ellenségeskedést, hanem — mintegy folytatva a Péter munkáját — az innen igen messze eső Traisennél.4 És a hadakozáshoz nem 1 Ad ann. 1039. 2 Annales Altah. M. Ad ann. 1041. Az 1040. utalva beszéli a könyviró, hogy Péter »in terrain Baioariorum perfugit. . . quamvis eos merito sibi infestos sciret, eo quod sine causa inimieos eorom adiuvisset«. — Annales Sangall. M. Ad ann. 1041. Szintén az előbbi évre hivatkozva. — Annales Wirziburgenses. Ad ann. 1041. (M. G. SS. II. 243.) Egy évvel későbbre teszik minden megjegyzés nélkül. 3 Cosmae Chronica Boemorum. Lib. I. с. 11. (M. G. SS. IX. 74.) : »Hüne enim dux praefeeerat toti eohorti quae fuit de Moravia, et tribus legionibus quae fuerant missae in auxilium de Ungaria.« 4 Herim. Aug. Ad ann. 1042. ; Annales Altah. M. Ad ann. 1042. — Szabó Károly idevonatkozólag azt mondja, hogy a Treisama alatt a Triesting-et kell érteni, »a mely Laxenburgnál szakad a Schwechat vizébe.« (I. m. 15 — 16.) S aztán minden megjegyzés nélkül tovább követi az altaichi évkönyveket. Elbeszéli, hogy a Treisama menti zsákmányolás után estére Tulln alá húzódott Aba s onnan aztán újjongva hazatértek. De hol van a Triestingtől Tulln ? ! — Azt gondoljuk, hogy