Századok – 1911

Történeti irodalom - Szabó László (Bártfai): A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách-család története. Ism. –ó –ő 52

TÖRTÉNETI IRODALOM. A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Irta Bártfai Szabó László dr., nemzeti muzeumi segédőr. Esztergom. Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája, 1910. 8° 858 1. Ára 20 K. Kétségtelenül jogosan illeti meg a legteljesebb elismerés Szabó Lászlót azért a fáradságot nem ismerő szorgalomért, melylyel egy rábízott munkát a lehető legrövidebb idő alatt elvégzett. Talán boszorkányságnak lehet nézni, hogy egy Árpád-kori eredetű, máig is élő, sok ágra oszló családnak történetét két és fél év alatt meg tudta írni, pedig az Előszó szerint a szerző 1007 márcziusában vette a megbízást Forgách László és István gróf uraktól és 1909 szeptember elseje már a kész munkát útnak bocsátó Előszónak a dátuma. A kik ismerik — mint e sorok írója — a szerzőnek buzgóságát a munkában, és a kik tudják, hogy Forgách Ferenczről szóló munkájának megírása (1902) óta állandóan gyűjtötte az anyagot a Forgách-család történetére vonatkozólag, megértik a látszólagos lehetetlenséget. Pedig egy nagyon fontos módszertani dolog még nehezítette helyzetét. Még a legnagyobb szerepet vivő családok történetét megírónak is szembe kell néznie egy nagy nehézséggel, a melynek helyes megoldása épp annyira dönti el munkája sikerét, mint az adatok lelkiismeretes felkutatása. A családnak nem minden egyes tagja volt egyenlő fontosságú azon szerep szerint, a melyet betöltött. Lehet olyan családtag, a ki ugyan nem játszott •döntő szerepet az ország életében, de a kinek működése a •család szempontjából fontosabb, mint egy másiké, a ki hazája sorsát irányította és így növelte fényét családjának, a melynek anyagi érdekeit ugyanakkor kevésbbé országos jelentőségű egyéniség fényesebben biztosította, mint a nagy politikus, vagy mint a híres hadvezér. Sőt lehetnek minden tekintetben jelentéktelen emberek is nagyhírű család tagjai. Mit csináljon ez esetben a família monograph usa ? Többen többféleképen igyekeztek megoldani e kérdés nehézségeit. Szabó László egyikkel se elégedett meg, hanem értékesíteni iparkodott »az eddigelé megjelent csa-