Századok – 1911

Történeti irodalom - Goetz; Walter: Beiträge zur Kulturgeschichte des Mittelalters und der Renaissance. Ism. Dékáni Kálmán 461

462 TÖRTÉNETI IRODALOM. 462 szerzetesi intézmény alapításának, fejlődésének története. A különleges viszonyok között csak éppen az arra hivatottak fellépésére volt szükség, hogy a vallásos vágyódások között vergődő, de kielégülést nem találó népet magukkal ragadják. Páduai Antal, Assisi Ferencz, Domokos és követőik jelentkezése a korszellem szükséglete volt s csakhamar oly nagy hivősereg csoportosúl köréjük, hogy megalapíthatnak egy-egy új szerzetesi rendet. Megalakul a minoriták, klarisszák, szerviták, ferencziek, domokosok rendje. S a mily gyorsan keletkeznek, éppoly rohamos a fejlődésük. Nagy befolyást szereznek minden téren, a politikára is kiterjed tevékenységük s kivált mint az inquisitio vezetői hovatovább mind nagyobb hatalommá válnak. Nagy hatással és befolyással vannak a népre is. Különösen midőn mindenikük soraiból egy, vagy több szentéletű szerzetes emelkedik ki. Hefele művét a XIII. század nagy vallásos jellegű népmozgalmainak tárgyalásával, a szerzetesek ezekben volt szerepének vázolásával végzi. Terjedelmesebben kiterjeszkedik a flagellantismus történetére is. A historiographia körébe tartozik a Beiträge harmadik kötete, dr. Joachimsen P. műve : »Geschichtsauffassung und Geschichtsschreibung in Deutschland unter dem Einfluss des Humanismus«. A nagyterjedelmű tanulmány a németországi humanista történetírás képét rajzolja meg, de ebben az első kötetben (YI. 360. 1.) csak félig készül el tárgyával. Bevezetésül a humanista történetírás olaszországi úttörőivel foglalkozik. Petrarca átmenetet jelez a középkori iránytól, mert nála az események már egy-egy vezéreszme köré csoportosulnak és bizonyos kritikát is gyakorol. Utána Leonardo Bruni az ő História Florentinájában humanista modorú várostörténetet, Flavio Biondo pedig a Decades historiarumban a középkor történetét írták meg. De mindezeknél sokkal nagyobb hatását ismeri föl Joachimsen a német humanista történetírásra Enea Silvionak, a ki a Csehek történetében és Germaniájában megindítója az új iránynak. Legelső és legkiválóbb német humanista Meisterlin, ki az Augsburgi és Nürnbergi krónikát írta ; Fabri, Trithemius, Brandt, Wimpfeling alkotják az átmenetet a scholastikus iránytól ; Schedel is még mindig a régi mintára írja meg Világkrónikáját. Nauklerus 1516-ban megjelent hasonló műve már kritikát is gyakorol s nemcsak kompilálja, hanem oklevelek felhasználásával szerkeszti munkáját. A szerzetes történetírók tehát csak a próbálkozásoknál maradnak s nem tudnak szakítani teljesen a régi hagyományokkal. Tőlük a reformáczió vezéralakjai veszik át a szerepet. Köztük Erasmus, Hutten, Celtis fellépésének az önállóság, történelmi