Századok – 1911

Történeti irodalom - Goetz; Walter: Beiträge zur Kulturgeschichte des Mittelalters und der Renaissance. Ism. Dékáni Kálmán 461

TÖRTÉNETI IRODALOM. 463 kritika, források gyűjtése és felhasználása lesz következménye. Egészen új tudományos szellem kap életre s egyes történelmi kérdések bő megvitatásra találnak. Rhenanus, a Rerum germanicarum írója túlszárnyalja tárgyilagosságában, kritikájában összes elődeit, de az ő kimagasló tehetségét követői, Lazius és Althamer sem érik utói. Rhenanus jut az egész humanista történetírásban a legmagasabb fokra. Joachimsen szól még művében a Germania illustrata tervéről, mely eredetileg Celtistől indult ki és az akkori imperialistikus Németország leírását tartalmazta volna. A terv azonban, mely szerint a földrajzi leírást a történeti ismertetés követte volna, Celtis halála után abban maradt. Egyes részletek készültek el később a felelevenített tervből, így Cochlaeus Brevis Germaniae descriptiója 1512-ben, Irenicus Germaniae exegesise 1518-ban, végül Münster Kosmographiája. Németország humanista történetírásának új irányt szab Miksa császár, ki saját családjának történetíróit akarja megteremteni az ó udvari tudósaiban. A Habsburgok dicsőítése nem engedte meg ez íróknak a classikus ókorba való visszatérést és bár értékes műveket nem hoztak létre, mégis legalább a jelenre irányozták figyelmüket. A »Kaiserbuchok« között egyetlen értékesebb munka a Cuspinianusé. Terjedelmes, nagy kört ölel fel Joachimsen munkája, de hálás és érdemes tárgygyal foglalkozik. A történetírás éppen a humanismus korában nagy forrongáson megy át és jelentékeny eredményekre hivatkozhatik, melyeknek tömeges része a német humanista írók érdeme. Az óriási anyagot nem is volt lehetséges egyszerre feldolgozni, inkább csak az egyes irányok jellemzése, azok főbb képviselőinek bemutatása volt írónk törekvése. Különben is mint első feldolgozó, elég ha az alapozás feladatát megoldotta s kíváncsiak vagyunk a mű befejezésére, a mely, hogy méltó lesz az eddig megjelent részhez, eltekintve Joachimsen többi munkásságától, maga ez az első kötet bizonyossá teszi. Ezek azon művek a Beiträge kötetei között, melyekre nem tartottam fölöslegesnek fölhívni a Századok olvasóinak figyelmét. Dr. W. Goetz, ki újabban a harminczéves háborúra vonatkozó okmányok és levelezések kritikai kibocsátásával foglalkozik s az Archiv für Kulturgeschichte szerkesztője, ez újabb vállalat megteremtésével nem kis mértékben szaporította a történetírás terén szerzett érdemeit. DR. DÉKÁNI KÁLMÁN.