Századok – 1911

Értekezések - IVÁNYI BÉLA: Két középkori sóbánya-statutum. - III. és befejező közl. 187

KÉT KÖZÉPKORI SÓBÁNYA-STATUTUM. 195 az 1435. évi szabályrendelet szinte fejezetenként rendszeresen és következetes egymásutánban tárgyalja végig az egynemű és egymáshoz tartozó tárgyakat, addig az 1521. évi szabályrendelet szaggatott intézkedéseivel, rendszertelenül egyik tárgyról minden átmenet nélkül a másikra való ugrálásával méltán azt a benyomást kelti az olvasóban, hogy a rendeletet, melynek kiadását a törvény parancsolta, gyorsan, kapkodva, hamarosan úgyszólván összeütötték, ut aliquid fecisse videantur. Arra nincs eset az 1435. évi szabályrendeletben, hogy két egymásból következő, tehát együvé tartozó pontot egy egészen differáló tárgyról szóló fejezet közbeszúrásával alaposan széjjelválaszszon, vagy hogy a rendelet elején megkezdjen egy intézkedést tárgyalni és annak folytatását a rendelet végére tegye, a mint az az 1521. évinél előfordúl. Szóval a király és tanácsa intézkedett papiroson, kényszerűségből, de azzal a tudattal, hogy kár minden betűért, mert a törvény által tervbe vett 100.000 forintnyi sójövedelmet elérni úgy sem fogják, — a miben teljesen igazuk is volt. Azon az úton, a melyen a király és a nemzet haladtak a végromlás felé, egyik a másikat ilyen eszközökkel már feltartóztatni úgy sem tudta. DR. IVÁNYI BÉLA. 13*