Századok – 1911

Kisebb közlemények - Karácson Imre: A sztambuli mecsetek magyar vonatkozású kéziratai 196

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. A SZTÁMBULI MECSETEK MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÉZIRATAI.1 Az európai orientalista történetírók által még sehol nem ismertetett sztámbuli török kéziratok közül nem annyira tartalmánál, mint inkább szerzőjénél fogva érdekel bennünket a Riszále-i iszlámie czímű kézirat, melynek szerzője a magyar származású Ibrahim efendi. Ibráhim efendi életviszonyairól régebben csupán annyi volt ismeretes, hogy Rákóczinak tolmácsa volt a magas Portán, sokat tartózkodott Rodostón s Rákóczi hűséges tolmácsának nevezte őt. abban a levelében, melyet halála előtt búcsúzóul irt Ali pasa nagyvezirhez. Közelebbi adatok jutottak nyilvánosságra Ibráhim efendi -ről az 1909. évben, midőn De Saussure emlékiratai megjelentek.2 Ez emlékiratokból megtudjuk, hogy Ibráhim efendi eredetileg református theologus volt és hogy ő honosította meg a könyvnyomtatást a törökök között s ezáltal Törökország történetében érdemes nevet szerzett magának. Az egykori magyar református theologus, a ki 18 éves korában mint fogoly került Konstantinápolyba, 1692-ben vagy 1693-ban ott sorsának enyhítése végett muszulmánná lett, nemcsak könyvnyomtató, hanem könyvíró is volt. Saját könyvének kinyomatására azonban nem került a sor. De Saussure elbeszélése szerint Ibráhim efendi majdnem kényszerűségből tért át az iszlámra, a Riszále-i iszlámie czíinű könyvecskéje azonban azt bizonyítja, hogy nagyon is fanatikus muszulmánná lett, annyira, hogy a kereszténység támadásában és gyűlöletében túltett a született mohamedánokon is. 1 Az előző közlemények e czímén a Századok 1908. évfolyamában jelentek meg. 2 Thaly, De Saussure Czézárnak törökországi levelei. Budapest. 1909. M. T. Akadémia kiadása.