Századok – 1910

Történeti irodalom - Ursu; J.: Die auswärtige Politik des Peter Rares; Fürst von Moldau. Ism. Lukinich Imre 850

851 TÖRTÉNETI IRODALOM. kivitelét nagyban gátolta, miért is attól szabadulni igyekezetti Engedelmet kért tehát Zsigmondtól arra nézve, hogy követe, szabadon mehessenek Moszkvába czobolyprémekért, melyekre a szultánnak fizetendő adóban szüksége van. A király gyanúpörrel élvén, Péter kérését azzal a megokolással, hogy ilyen prémek Lengyelországban is kaphatók, elutasította. A vajda erre a moszkovitákkal és a tatárokkal szövetséget kötött, maga is fegyverkezni kezdett, úgy hogy a podoliai palatínus 1530 nov. 30-án azt jelenthette urának, hogy a moldvai vajda seregével Botosani körül táborozik s Lengyelországot fenyegeti. Péter valóban át is kelt a határon, betört Pokutiába s azt elfoglalta. A fejedelem most állott hatalma tetőpontján. Gritti mesterkedései azonban, ki tudvalevőleg a magyar korona elnyerésén törte eszét s ennek elérése végett, mintegy alapúi, elsősorban a moldvai fejedelemség megszerzését tartotta szükségesnek, csakhamar Péter ellen ingerelték a szultánt. A fejedelem hódító politikája különben is gyanús volt a porta előtt, s így Grittinek könnyű munkája volt. Pokutia elfoglalása után kevéssel Péter azt a parancsot vette a portától, hogy a tartományból hadait vonja ki, mert másként meghagyja a bojároknak, hogy ártalmatlanná tegyék és »fejét hozzá vigyék«. Szultáni beavatkozásra nem volt szükség, mert Pokutiát a lengyel hadak visszavették, a nélkül azonban, hogy a vajda abba belenyugodott volna. Űj expeditio szervezésén fáradozik, s csak a kemény szultáni parancsra határozta el magát a békés egyezkedésre. De már ekkor tudta, hogy országát Habsburg-protectio alá helyezi. Gritti megöletése, majd Erdélyben a Habsburg-párti Majláth Istvánnak vajdává választatása, — mindkét eset főleg Péter hatása alatt, — útját a Ferdinánddal való szövetségre valóban elő is készíti ; a tárgyalások 1534 folyamán megindulnak, melynek végeredményeként Rares 1535 ápr. 4-én Jassyban kiállított okiratában ünnepélyesen elismerte Ferdinánd fenhatóságát s vele szövetségre lépett. A körülményeket kedvezőknek ítélvén, Péter most már végleg elhatározza Pokutia visszafoglalását ; az ellenségeskedéseket ugyanazon év májusában meg is kezdi, elfoglalja a tartományt és hogy hódítását biztosítsa, azonnal béketárgyalásokba bocsátkozik a lengyelekkel. Sürgette a békés megegyezést Lengyelországgal Szulejman győzelmes perzsiai hadjárata is ; Péternek számolnia kellett azzal, hogy a porta bosszút fog állani a legutóbbi évek alatt tanúsított magatartásáért és pedig elsősorban a Ferdinánddal kötött szövetségeért. A szultán és Szapolyai követei 1536 júliusában Szuczawában, a fejedelmi udvarban, azt kívánták Pétertől, hogy Szapolyai részére seregéből 6000 embert