Századok – 1910

Történeti irodalom - Zagorsky; Vladimir: François Rački et la renaissance scientifique et politique de la Croatie. Ism. Kont Ignácz 852

852 TÖRTÉNETI IRODALOM. adjon Ferdinánd ellen ; a török követek ebben az esetben a szultán teljes kegyelmét helyezték kilátásba, a fejedelem azonban állhatatosan vonakodott szövetségese ellen segítséget adni, s ezt a szultán elegendő oknak tartotta Péter megbüntetésére. Kudarczai egymásután következtek. Szapolyai ugyanabban az esztendőben erdélyi birtokait és várait visszavette, a lengyelekkel folytatott alkudozásai sem vezettek kielégítő eredményre, úgy hogy Péter 1537 elején egyedül Ferdinánd szövetségére volt utalva. Ferdinánd azonban nem bizonyúlt áldozatkész szövetségesnek s Péter a nagyváradi békével a Ferdinánd részéről várható támogatástól is elesett. A teljesen magára hagyott fejedelmet bojárai is elárulták, a moldvai csapatok fővezére, Mihul a szultánhoz pártolt s hűséget esküdött az új fejedelemnek, Lácusta Istvánnak, Gritti vejének. Péter üldözői elől a Kárpátok közé menekült, honnan a Székelyföldön keresztül Csicsó várába ment s családjával ott vonta meg magát. Ügy látszik, későbbi sorsa bizonytalan mert szerző még csak annyit mond róla, hogy Szapolyai a szultán parancsára Csicsót kiostromolta s Pétert fogságba vetette. A tanulmány, mely magyar forrásművek, s számtalan kiadatlan okirat felhasználásával készült, dicsérendő tárgyilagossággal megírt forrásmű. A magyar neveket azonban helyenként hibásan írja. (Pl. »Csick und Gyergő«, Czibák stb.) Pontos bibliographia zárja be az alaposan és gonddal megírt tanulmányt. DR. LUKINICH IMRE. François Racki et la renaissance scientifique et politique de la Croatie (1828—1894) par Vladimir Zagorsky. — Paris, Hachette, 1909. VI. 257 1.' 8°. Les Origines de la domination angevine en Italie par E. Jordan. Paris, Picard. 1909. — СЫН. 660 1. 8°. Mióta a Sorbonne arra törekszik, hogy a külföldi diákság java hozzá zarándokoljon, a mint az a középkorban szokás volt, szükségét látta, hogy az idegen elemnek egy pár évi tartózkodás után diplomákat is adjon, a melyek tevékenységéről bizonyщ ságot tegyenek. így történt, hogy az utóbbi években az állami grádusok mellett, a melyeket idegen vajmi nehezen és csak hosszú tartózkodás után nyerhet el, egyetemi gradusokat alkotott, a melyeket a külföldi diák vagy tudós hazájában értékesíthet. A Faculté des Lettres (bölcsészet, történet és nyelvtudomány) karon három ilyen fok van : a Certificat d'études françaises, a Diplôme d'études universitaires és a Doctorat de l'Université, a melyek közt az első csak a franczia nyelv és irodalom némi ismeretét bizonyítja, a második már egy kéziratos nagyobb dolgozat