Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

TÖRTÉNETI IRODALOM. 755 •»Bártfa : A tatárjárás előtt helység.« Adat ? Birtoklás kialakulása ? »Berch — határdomb« (Hát ez is helység ?) 1288. (L. Tarczadobó). Keressük az 1201—1301 közti részben Tarczadobót, — nincsen ; azonban az 1301-től kezdődő részben már ott találjuk Tarczadobót és az első adat 1337-ből való. így lesz a bércz-határdombból helység ! »Hidegforrás : 1212-ben Komlós mellett.« Pont. — Hát a birtok kialakulása ? »Hradiszkóvár. 1200 körül (?) a templáriusok építik.« Adat? »Oltariszka-vái : 1200 körűi (?) a templáriusok építik. Velők pusztult el. A helyén vadon erdőség támad.« Adat ? Birtoklás kialakulása ? A tudatlanság és pongyolaság kiáltó példái a következőképen folytatódnak : Kukenegurpothok, Myhalhazatetey, Nenefew és Wlwespothok helységeknél (?) ezt a megjegyzést olvassuk : »1296-ban Tarkő (illetve »Vörösalma«) határában«. Mivel a dolog roppant gyanús volt, megkerestük a szóban forgó oklevelet (Ld. Wenzel : Árpádkori Üj Okm.-tár X. 226—228.), és ott Tarkő »possessio« határait az oklevélben megnevezett felek az egri káptalan előtt »taliter recitarunt : quod prima meta incipit a parte meridionali super quoddam flumen Kukenegurpothok nominatum«. Tovább ; u. itt : elérnek a határleírásban »ad quendam locum, ubi rivulus Wlwespothok vocatus cadit. . .« stb. »deinde directe eundo iungit caput cuiusdam fluminis Nenefew vocati . . .«. A Myhalhazatetey pedig, a mely Vörösalma határában fekszik, szintén nem más, mint egy határhely. (»Inde egreditur ad orientem et eundo iungit quendam locum Myhalhazatetey vocatuin.«) íme így lesznek a határfolyók és patakokból Sáros vármegye ősközségei. Hogy a Kochnaaljáról szóló 1274. évi oklevél megint hamis, az már szót sem érdemel. Ezek után a szemelvények után, azt hiszem, napirendre térhetünk eme siralmas fejezet felett. Ügyis láthatja mindenki, hogy ezeket a csak jegyzetbe való adatokat mindennek lehet nevezni, csak birtoklás kialakulásának nem. Következik a 164. oldalon 5Ja Hunyadi-korszakbeli birtoklás, a mi voltaképen nem akar más lenni, mint Csánkinak másféloldalra összeszorított összefoglalása. Hogy miért lett a, Hunyadikor ilyen rettentő szűk, azt majd megmagyarázzuk akkor, ha a II. kötetben a községek tárgyalására kerül a sor. Hogy azonban a monographia anyaga rendszertelenül van beosztva, ebből is világos. A 165. oldalon »C) 1709. évi birtoklás« következik, a mi a Hunyadi-kortól meglehetős nagy ugrás. Vagy 1490-tői (ekkor hal meg Hunyadi Mátyás király) 1709-ig Sáros vármegyében