Századok – 1910

Kisebb közlemények. - Wertner Mór: Clericus 739 - Az almakeréki Apafi-emlékről és udvarházról 739

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 739 AZ ALMAKERÉKI APAFI-EMLÉKRŐL ÉS UDVARHÁZRÓL. Wesselényi István (1674—1734) Naplójában, melyet az 1703— 8-iki eseményekről írt, megemlékezik egy almakeréki látogatásáról (1708 ápr. 19), mely alkalommal megnézte az Apafi-kápolnát, abban a fejedelem szüleinek síremlékét (mely immár a budapesti Nemzeti Múzeumban van), a szász templomot (hol a fejedelem és neje eltemettetett), az Apafiak régi udvarházát és ezekről igen érdekes és jellemző vonásokat jegyzett fel. Megtudjuk belőle, hogy a márványsíremlék felett »fából kimetszett« szép czímere volt Apafi Györgynek és feleségének a kápolna mennyezetén, melynek most semmi nyoma. Az is tanulságos, hogy milyen állapotban voltak 1708-ban az Apafiak ottani épületei. A Naplónak ez a része így szól : . . . »Elmenvén, mindazáltal valami nehezen eljutánk ahhoz a kápolnához, a hol az a szép monumentum vagyon, melynek staturája oly nagy, mint egy jó nagy asztal, négyszegű, magassága is mint egy asztalnak a magassága a kápolnának a közepin .... (Következik Apafi György síremlékének leírása.) Felül is pedig fűtől mind magának mind feleségének a monumentumon felyűl a menyezeten szép czímerek vágynák fából kimetszve. Ez a kápolna pedig fenn van a hegyen, de most nem járnak belé isteni szolgálatra, hanem csak bézárva vagyon. Annak utána pedig bemenvén eljárók az egész épületet, kerteket és azoknak minden circumstantiáit. A régi épületek semmirevalók valának és többire leomló félbe valának. Három boltot építettenek a fejedelem idejében, a melyek jobbak az egész több épületeknél. Csudálkozva csudálkozánk is rajta, hogy a fejedelemnek olyan örököse lévén az, hogy hogy lett az, hogy ott újólag ex fundamento nem csináltanak valami hasznos épületet, holott akkor boldog állapot lévén, csak a kellett volna, hogy fiat, s mindjárt meglett volna.« (Másolatban az Erd. Múzeum kézirattárában.) CLERICUS. Régibb okiratainkban, különösen a XIII. századbeliekben felette gyakran oly személyekkel találkozunk, kiket minden további megjelölés nélkül az egyszerű »Clericus« jelzővel mutatnak be. Hogy »clericus« alatt mindig és mindenütt papi embert értet-