Századok – 1910

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Bakics Pál; II. Brankovics György és Csernovics Arzén. - I. közl. 725

BAKICS PÁL, II. BRANKOVICS GYÖRGY ÉS CSERNOVICS ARZÉN. 727 ország történetében is nevezetesebb szerepléshez jutottak s a kikről most Radonics könyvében sok ismeretlen adatot találunk. Ez a három történeti alak : Bakics Pál, II. Brankovics György áldeszpota és Csernovics Arzén szerb patriarcha. I. Bakics Pálnak négy fitestvére volt : Péter (Komnen), Ma­nojlo, Demeter és Mihály. Közölve vannak, I. Ferdinándnak számukra kiállított 1527, 1528, 1534, 1535 és 1547. évi, nálunk már rég ismeretes adománylevelei Esztergom, Bécs és Würtem­berg keltezettek1 A hagyomány a kragujevaczi kerületet mondja a Bakicsok eredeti hazájának. Néhány órányira Kragujevacztól emelkedik a Vencsacz-hegy, melynek tetején még most is láthatók a Bakicsok családi várának romjai. Műve bevezetésében bőven ismerteti Radonics a Bakicsoknak Szerbországból magyar földre beköltözésének történetét, miről vajmi keveset tudtunk. Ez az áttelepülés csak nagy akadályok és nehézségek leküzdése után mehetett végbe, de nem 1515-ben, mint eddigelé állították, hanem csak 1526-ban, és nem is egyszerre, hanem csak időközönként. Bakics Pálnak a Szerbiában birt 50 uradalmától kellett meg válnia, mikor hozzánk átjött s előbb megfelelő kárpótlást kellett kieszközölnie Magyarországon II. Lajos királytól, ki a mohácsi vészt közvetetlenűl megelőző hadi készülődések kényszere alatt Tomori Pál kérelmére ajándékozta meg Bakics Pált és nejét, Teodorát, leányát, Margitot és az említett négy fivért Pilis, Komá­rom és Győr megyékben fekvő azokkal az uradalmakkal, melyek azelőtt a Nándorfehérvár gyáva feladása miatt kegyvesztetté lett Héderváry Ferencz várparancsnok jószágai valának. Bakics Pál magyar vitézi életét és magyarországi viszontagságait sokkal szélesebb alapon írja le szerző, semmint az a közölt okiratos emlékekből kitűnik. Nagyon érdekesen rajzolja Bakics számító magatartását is egész haláláig, mely tudvalevőleg 1537-ik évi szeptemberben következett be a Vinkovcze és Diakovár közti harczmezőn, midőn Bakics a belgrádi és boszniai basák táborát ostromolván, a fején megsebesült, elesett és ott a helyszínén a törökök által lefejeztetett. A Bakicsok történetével kapcsolatosan adja szerző Szapolyai János király s I. Ferdinánd egymás elleni küzdelmeinek leírását. Forrásul Ursu J. román történetírónak nálunk még kevésbbé ismert két legújabb művét használja. Az egyik : »La politique 1 Közölte Wenzel Gusztáv a Liber Regiusból : »A Héderváry Ferencz jószágai feletti per és ítélet 1523.« — Pest, 1859.

Next

/
Thumbnails
Contents