Századok – 1910

Értekezések - ECKHART FERENCZ: A pápai és császári kanczelláriai gyakorlat hatása Árpádkori királyi okleveleink szövegezésében 713

718 ECKHART FERENCZ. legiumból az adresset, fel kellett venniök a publicatiot, mely még gyakran szerepel III. Béla és Imre okleveleiben. II. Endre alatt azonban, kinek különösen herczegi oklevelei oly erős, sokszor a contextusban is szószerinti megegyezést mutatnak a pápai oklevelekkel, feledésbe megy e követelmény, a publicatio elmarad s ezzel eltűnik minden formula, mely az oklevelet nyerő félnek vagy az általánosságnak megszólítására szolgál. E hiányosság nem tarthatott sokáig. Már Endre uralkodásának második évtizedében Ugrinus első kanczellársága idején (1217—19) fel-feltűnik a publicatio. Ügy látszik, egy dictator szereplésével áll összefüggésben megjelenése. Erre mutat sajátságos, egyéni formája : presentium et futurorum (atque poster or urn J notitie clarescei e volumus.1 Egy ideig ugyan még ingadozást látunk,2 de a XIII. Század harmadik évtizedétől kezdve állandó részévé válik a pubilcatio királyi okleveleinknek. A contextus egyéb részeiben is, bár kisebb méretekben, érezhető a pápai gyakorlat befolyása. Az összehasonlítást itt rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a belső kritériumok rendszeres tárgyalása körül ezideig a pápai diplomatika területén is vajmi kevés történt. Az arenga III. Béla néhány horvát fél részére kiállított oklevelében,3 de különösen Endre herczegi okleveleiben csaknem szó szerint követi a pápai arengát, de annak mindig csak egyik fajtáját. A pápai formula. II. Endre egy 1198. oklevele.4 Justis petentium desideriis dig- Justis petentium desideriis nos пит est nos facile prebere assen- facile prebere decet assensum sum et ea que a rationis tramite et ea que a racionis tramite non discordant effectu prose- non exorbitant, effectu prosequente complere. quente complere. Az arengából a narratioba, illetőleg a publicatioba eapropter kötőszóval való átmenetet, mely a kétségtelenül gyakoribb hinc est, inde est mellett szintén előfordul, kétségtelenül a pápai befolyás lapjára írhatjuk. Bár a dispositio a dolog természeténél fogva nem mutathat fel ily megegyezéseket, még itt is találunk átvételeket. így pl. az átírást rendesen következő szavakkal vezeti be 1 Fejér II. 196. III. 1., 214., 245. Knauz I. 214. Wenzel VI. 151. 2 Érdekes átmenetet találunk II. Endrének egy 1215. évi oklevelében, hol az oklevél szövegezője érezvén a publicatio, illetőleg egy általános megszólítás hiányát, az in perpetuum után egy általános, szintén erősen curiai ízű üdvözlést tesz : omnibus présentes lifteras intuentibus salutem eum regia benignitate. Knauz I. 207. 3 Wenzel VI. 161. Fejér II. 188. 4 Wenzel XI. 63.