Századok – 1910

Értekezések - ECKHART FERENCZ: A pápai és császári kanczelláriai gyakorlat hatása Árpádkori királyi okleveleink szövegezésében 713

A PÁPAI F.S CSÁSZ. KANCZELLÁRIAI GYAKORLAT HATÁSA STB. 717 kortársa, II. Frigyes, kinek uralkodása alatt válik érezhetővé a pápai hatás a német birodalmi gyakorlatban, egyre ritkábban használja az őt nagyatyjától megkülönböztető sorszámot.1 A király nevét követi a devotio formulája, mely már III. Béla előtt dei gratia alakban állapodott meg. Császári oklevelek I. Frigyes óta használják e formát az ünnepélyes oklevelekben divatozó divina favente dementia mellett.2 A curiai gyakorlatot jellemzi Capuai Tamás, ki III. Incze utolsó éveiben vezette a pápai kanczelláriát : »Nam summus pontifex nunquam ponit in suis litteris dei gratia, sed quia imitator est humilis Christi, dicit : Innocentius episcopus, servus servorum dei etc.«3 Következik a királyi czím, mely most állandóan az országok neveinek és a rex szónak összetételéből áll s mely már több izben nyert beható tárgyalást.4 A czímet az általános üdvözlést pótló in perpetuum szavak egészítik ki, mely sajátságos, a pápai privilégiumokat annyira jellemző forma megadja a III. Béla utolsó éveitől II. Endre uralkodása végéig terjedő korszak privilégiumainak jellegét s ez időben már a császári kanczelláriai gyakorlatba is útat talált.5 A császári oklevelek azonban abban is követték a pápai példát, hogy az intitulatio és az in perpetuum közé egy általános vagy különös adresset is felvesznek.6 Az in perpetuum formulával végződik a királyi privilégium protocolluma, melyet meghatározott rendben, minden ingadozás nélkül követnek a contextus részei : arenga, publicatio, narratio, dispositio és corroboratio. Hogy a pápai privilégium szolgált mintául, azt két körülmény mutatja : a publicationak csakhamar való elhagyása és a sanctionak, valamint a comminationak, habár bizonytalan és rövid életű, felvétele. Azt, hogy a curiai minta nem használta a publicatiot, érthetővé teszi az állandóan alkalmazott adresse. E formula, mely a régi római levélstílusból átvétetvén, éppúgy szerepel a privilégiumokban, mint a mandatumokban és az egyszerű litteraekben, feleslegessé teszi a publicatiot, mely a német birodalmi oklevelekben is mind ritkább lett az adresse felvételével.7 Mikor a magyar királyi oklevél reformálói nem vették át a pápai privi-nítja. — Die Urkunde Königs Andreas II. aus dem Jahr 1206. für Siebenbürger Deutsche. MJÖG. Y. Bd. 547. 1. 1 Böhmer : Acta imperii selecta. 2 Erben i. m. 315. 3 E. Winkelmann, Sizilische und päpstliche Kanzleiordnungen und Kanzleigebräuehe. Innsbruck. 1880. 25. 1. 4 Fejérpataky : Kálmán király oklevelei 75—77. 11. 5 Mühlbacher i. m. 510. 1. 6 Az említett három 1233. évi oklevélben találunk adresset. ' Erben i. m. 345. SZÁZADOK. 1910. IX. FÜZET. 50