Századok – 1910
Értekezések - ECKHART FERENCZ: A pápai és császári kanczelláriai gyakorlat hatása Árpádkori királyi okleveleink szövegezésében 713
A PÁPAI F.S CSÁSZ. KANCZELLÁRIAI GYAKORLAT HATÁSA STB. 715 a kanczellária élén.1 Ez időtől kezdve azonban már fordulnak elő formulák, melyek a később kialakult királyi oklevélnek is részeit alkotják. Kétségtelen, hogy III. Béla uralkodásának utolsó éveiben és Imre uralkodása alatt, Katapán kanczellársága idejében alakult ki a királyi privilégium sajátságos szerkezete, mely ha a formulák, mint minden szervezet részei, változtak is nagyjában és egészében, évszázadokon keresztül állandó maradt. A reform, mely gyökeresen átalakította királyi okleveleink formuláit, korántsem önálló, hanem mint kultúránkban annyi más, nyugati hatásra vezethető vissza. A pápai kanczelláriának épp ez időben III. Incze uralkodásával, kinek hatalmas egyénisége ez intézményre is rányomta bélyegét, új korszaka kezdődik, melyet úgy az oklevelek külső alakjában, valamint szövegezésében szigorúan követett szabályok jellemeznek az első korszak ingadozásaival szemben.2 A pápai kanczellária termékei a curia politikai befolyásának emelkedésével az eddiginél jóval nagyobb számban jutottak el hozzánk. Már kiállítójuk tekintélyénél fogva sem maradhattak befolyás nélkül a reform végrehajtásánál. Ha a megelőző korban, mint látni fogjuk, mutatkoznak is császári hatások, úgy a III. Béla alatt kezdődő korszakban, melynek végpontját II. Endre uralkodásának végére tehetjük, melyet politikailag is a pápai befolyás jellemez, a pápai kanczelláriai gyakorlat hatása tükröződik vissza okleveleinkben, bár a császári befolyás sem szűnt meg teljesen, a mit bizonyos hagyományok követése a kanczelláriában, a természetes fejlődés, mely a már meglevőt teljesen nem dobhatta el, magyaráz. A pápai és császári formulák összeolvasztásából keletkezett a magyar királyi oklevél, melynek III. Béla és Imre uralkodása alatt úgyszólván csak egy — mondhatnók privilegiális — formáját ismerjük. Állításunk igazolására leghelyesebb lesz, ha a királyi privilégiumot részeire, formuláira bontva, keressük az egyes részek eredetét. A protocollum a verbális invocatioval veszi kezdetét, mely már a III. Béla előtti korban csaknem állandósult okleveleinkben. Alakja teljesen követi a császári oklevelekben a Karolingok ideje óta divatozó invocatio alakját : In nomine sancte et individue trinitatis. Előfordul ugyan nálunk is szó szerint e formában,3 de rendesen és III. Béla óta állandóan : 1 L. v. Fejérpataky, Die Urkunden König Bélas III. von Ungarn. Mitt. d. Inst. f. Ost. Geschf. VI. Ergbd. 220. 1. s köv. 2 Leop. Délisle. Mémoire sur les actes d'Innocent III. Bibi. de l'École des Chartes. 4. Serie. IV. Vol. 1858. — Schmitz-Kallenberg. Die Lehre von den Papstwkunden. (Meisters Grundriss der Geschwiss.) 214. s köv. 8 A pannonhalmi Szent Benedek-rend története I. 599., 604.
