Századok – 1910
Értekezések - REISZIG EDE: A János-lovagok Sopronban. - II. és befejező közlemény 633
638 dr. reiszig ede. Dalmady Sebestyén már mozgalmas múltra tekinthetett vissza, midőn a soproni javadalmat elfoglalta. Hosszú ideig tartó székesfehérvári praeceptorsága alatt a rend javainak és hiteleshelyi levéltárának buzgó gondviselője volt. Mint székesfehérvári praeceptor, 1537-ben Esztergáros Pétert, a fehérvári nagykáptalan kanonokját, a ki annakelőtte a Jánoslovagrend tagjai közé tartozott, a convent hiteleshelyi pecsétjének meghamisítása miatt elfogatta és az ez alkalomra összeállított rendkívüli törvényszék elé állította.1 1539-ben pedig János király elé ment Budára panaszra, mert a székesfehérvári bíró és esküdttársai egyik jobbágyát a házépítéstől eltiltották.2 Mikor a török Székesfehérvárt ostromolta, ő is a város védőinek sorában küzdött, a hős Varkocs György oldala mellett. A város elfoglalása után (1543 szeptember 4.) előbb Pozsonyban talált menedéket, majd Sopronba költözött. Mint soproni praeceptor 1562-ben résztvett a nagyszombati egyházmegyei zsinaton is, 1576-ban bekövetkezett haláláig bírta a soproni praeceptorátust. Utána Esztergomi Ferencz tanár, alkalmasint világi pap, 1577-től 1587-ig, tehát tíz éven át bírta a javadalmat. Esztergomi után 1587-ben ismét a János-lovagrend egyik tagja, Polosticzai (Palosticzai) András következett. Polosticzai Andrásnak már nehéz küzdelmet kellett vívnia a rend birtokainak megtartásáért, mert 1577. év után a soproni házhoz tartozó még megmaradt birtokok a protestantizmus elterjedésével mindegyre jobban ki voltak téve a támadásoknak. Az ő kérelmére erősítette meg Rudolf király Mátyás királynak 1483-ban kelt kiváltságlevelét, melyben a soproni lovagház tagjainak és népeinek mindennemű vám és adó alóli mentességet adományozott. 1611-ben résztvett a nagyszombati tartományi zsinaton s a zsinati végzéseket mint Cruciger Soproniensis aláírta.3 Utoljára 1614-ben találkozunk vele. Utóda, Vörös Mátyás, szintén mint a lovagrend tagja szerepel, a ki ellen a protestánsok az 1619 május 6-ikára egybehívott pozsonyi országgyűlésen panaszt emeltek a miatt, hogy a lovagok soproni házához tartozó Bő helységből a protestáns lelkészt fegyveres erővel kiűzte.4 1 Károly János : Fejér vm. Tört. II. 652. 2 U. о. II. 667. 3 Péterffy : Sacra Concilia. II. 217. 4 Zsilinszky Mihály : A Magyar Országgyűlések Vallásügyi Tárgyalásai. II. 156.
