Századok – 1910
Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Wesselényi Miklós ifjúkora. - II. és befejező közlemény 617
€32 dk. váczy jános. — br. wesselényi miklós ifjú kora. Alkalmasint nem is gondolt ilyenre Wesselényi a Széchenyivel való megismerkedése után. S különben is mióta a politikai küzdelmek terén tett próbáival magára vonja nemzete figyelmét : itt akarja folytatni Magyarország életrekeltésének, önsorsa iránti fogékonyságra ébresztésének nagy munkáját. Erre akkor nyílik alkalma, midőn az úrbéri rendeletek kihirdetése kezdődik. A király 1817-diki látogatásakor tesz ígéretet, hogy Erdélyben is életbe lépteti az úrbéri intézkedést. Némelyek, mint példáúl Cserey Earkas, örömmel fogadják a király ígéretét, de mások, mint Cserey Miklós és Wesselényi, mind a birtokos osztály, mind a köznép romlását jósolják belőle. Cserey Miklós egész tervet dolgoz ki :1 mi módon lehetne a nép sorsát javítani a nélkül, hogy az úrbéri rendeleteket végrehajtanák. Az elemi ismeretek terjesztését az anyagi sors könnyítésével kapcsolná össze s az örök váltságot némi tekintetben már ekkor megvalósítaná. A tervezett intézkedést már csak azért is hibának tekinti, mert a népet elidegeníti, holott a nemesség el nem élhet nélküle. S ide kell számítani, hogy a köznép szabad emberekből áll, a kik elhagyhatják telkeiket, ha sorsukat megunják, s így az efféle intézkedésnek semmi haszna nem lehet. S ha a meghatározott robot s a termény bizonyos hányadának beszolgáltatása nem egyformán történik, a mi lehetetlen : vagy dologtalanná teszi a jobbágyot, vagy nehezebb munkára szorítja. A vélemények tehát megoszlanak, a miből — mint Wesselényi írja naplójában — az következik, hogy »egyik résznek ezen gyengítéseért a másik nemes és férfias magatartásának is semmi foganatja nem lesz.« 2 De ámbár az úrbéri rendeletek végrehajtásának hasznáról vagy káráról különfélekép gondolkodnak : abban nincs különbség, hogy a végrehajtás módja sérelmes, mert az alkotmányt újabb koczkára teszi s a nemzeti erő fogyasztására' czéloz. A vármegyék több évi hallgatás után most egyszerre szóhoz jutnak s feliratokban fejezik ki aggodalmaikat. Mind hiába. A bécsi kormány bizottságokat küld a vármegyékbe, hogy a végrehajtást foganatosítsák. 1 1818. márcz. 15-diki lev. Kaz. F. lev. XV. köt. 523—5. L 2 Szilágyi F. adatai. Értekezések a tört. tud. köréből V. k. 2. sz. 10. I.
