Századok – 1910

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Wesselényi Miklós ifjúkora. - II. és befejező közlemény 617

BR. WESSELÉNYI MIKLÓS IFJÚ KORA. — MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. — II. Erdély közélete a mult század elején. Wesselényi rokonai szeretnék, ha közhivatalba lépne. Az úrbéri rendeletek tárgyalása, Wesselényi első •szereplése. Széchenyivel kötött barátsága ; külföldi utazás. Levele Kazinczyhoz, ennek válasza. A magyarországi vármegyék ellenállása a kormány törvénytelenségei ellen ; Wesselényi Zemplénben. Az 1825—7. országgyűlés ; Wesselényi Széchenyi társaságában. Hogy ítéli meg gr. Dessewffy Aurél ? Erdély közélete a mult század második és harmadik évtizedében épp oly kevés biztató jelenséget mutat, mint a magyarországi. Az anyagi romlás ólomsúlylyal nehezedik a nemzeti élet minden ágára és szárnyát szegi a megbénított közszellem fölébresztésére irányuló kísérleteknek, a melyek »az ostobasággal és lelketlenséggel« kénytelenek harczot vívni. »A publicus spiritus — írja Cserey Miklós — úgy elköltözött közülünk, hogy alig vagyon három-négy ember köztünk, a kivel jóízűen lehessen magasb tárgyakról beszélgetni ; olyan pedig, a kinek főgondja a haza ügye legyen (mélyebb értelemben), az egész országban alig van három-négy, az sem tehet semmit.« 1 A figyelmesen vizsgálódó Cserey Miklós úgy látja, hogy »Erdély, a ki ez előtt 15—16 s még több esztendőkkel habzott a patriotismustól«, most szinte tehetetlenül vergődik a közigazgatás önkényének jármában, mert meg van bénúlva a jogérzet ; a nemzeti mult dicsősége elfeledve. Еррзп a legelső emberek nem mutatnak érdeklődést a közügyek iránt, sőt ha ilyet vesznek » Levele Kazinczyhoz k. n. Kaz. F. Lev. XVIII. köt. 227. L SZÁZADOK. 1910. VIII. FÜZET. 43