Századok – 1910

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos. - 611

tárcza. 613 1850 'ÓTA MÁIG. Magyarország és a külföld 1849 után. Horváth János dr. Egyetértés, 1907. máj. 4. (Idézi Pulszkyt, Laboulaye-t, Palmerston sürgönyeit Ponsonbyhoz, Széchen küldetését Angliába. V. ö. Kossuth Iratai. I. 15.) Gálffy József 48-as honvédfogolynak sorsa. (Az 1852-iki összeesküvés tagja.) Pesti Hirlap, 1907. ápril 17. (Ferencz János könyve nyomán.) Liptói történetek az 50-es évekből. (Okolicsányi Albert csínyje 1852-ben. a császár utazása alkalmával. ) Rexa Dezső. Magyarország, 1907. márcz. 31. Régi emlékek. 1853—1870. Berzeviczy Albert munkáját ismertette a Neues Pester Journal, 1907. jan. 10. Hevesi L. a bécsi Fremdenblattban, 1907. febr. 16. V. ö. Váczy János ismertetését a Századokban, 1908. 264. 1. Eperjesi Lapok 19. Aus Ungarns jüngster Vergangenheit. Wertheimer Ede. Neue Freie Presse, 1907. ápril 26. Berzeviczy fentebb említett művének ismertetése. Missglückte Orientpolitik. Friedjung : »Der Krimkrieg« cz. műve nyomán Wertheimer Ede. Pester Lloyd, 1907. jan. 23. Megmagyarázni igyekszik az ellentétes áramlatok hatása alatt álló bécsi udvar ingadozó magatartását Oroszország Balkán-politikájával szemben, a Buol-Schauensteinban megtestesített harczias irány felülkerekedését és a mozgósítás elrendelését (1854. okt. 22.), végre pedig a békés áramlat győzelmét, mely Buol bukását vonta maga után, a ki vészthozó befolyásával nemcsak Oroszországot, hanem Angliát, III. Napoleont és Poroszországot is ellenségeinkké tette és Ausztriát teljesen elszigetelte. A krimi hadjárat és az osztrák politika. Friedjung nyomán Junius. Budapesti Hirlap, 1907. jan. 17. Tisza Kálmán ismeretlen jellemzése 1857-ből. Pester Lloyd, 1907. máj. 14. Szó esik még e jellemzésben a protestánsok akkori vezérfórfiairól, Prónay Gáborról, Vályról, Balogh Péterről és Szónyi Pálról, Tisza nevelőjéről. Gróf Széchenyi István kiadatlan levelei. Közli Sz. J. Magyarország, 1907. jan. 6. E 3 levél közül az első Pozsonyban kelt, 1848. márcz. 27. Ezen, barátjához, gróf Széchenyi Déneshez intézett levél teli van aggodalommal, mert Batthyány és Kossuth L. nagyon is merész játékot játszanak. A második levél Döblingben kelt, 1858. okt. 5. Tartalmát eléggé jellemzi e mondat : »Én csak annyit mondhatok, hogy »voltam«. — A harmadik, szintén Döblingben írt és 1859. aug. 21-én kelt levélben Széchenyi az »Augsburger Allgemeine« czikkeiről elmélkedik. Panaszkodik, hogy a császár sok embert kérdezett meg, hogy mit kelljen a tarthatatlan helyzetben tenni, csak magyart nem. A nevezett újságról pedig azt írja Széchenyi, hogy »az nem áll a saját lábán«. Garibaldi és a magyar emigránsok. Mazzini kiadatlan levelei nyomán. (1861.) Pesti Napló, 1907. máj. 29. Mazzini ellenezte a tervezett magyar invasiót ós szükségesebbnek tartotta Nápoly és Velencze felszabadítását. Nem bízik a magyar felkelésről és Leuchtenberg berezeg candidatiójáról szállongó hírekben. Cavour is azon fáradozott, hogy Garibaldi otthon maradjon és Itália felszabadításának szentelje teljes erejét. Magyar hősök Olaszországban. —ri. Pesti Hirlap, 1907. febr. 3. Ez a czikk Garibaldi környezetében készült 1862-ben és választ tartalmaz egy osztrák zsoldba szegődött kém által szerkesztett emlékiratra, mely egyébiránt akkor nem került nyilvánosságra. (Csak 1906. decz. 25-én jelent meg a Pesti Hírlapban.) A jelen czikk a legfényesebb világításba helyezi Türr és Mogyoródy hűségét. — Egyetlenegy magyar légionárius, Eberhardt Károly ezredes, vett részt az aspremontei csatában — Garibaldi ellen.