Századok – 1910

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos. - 611

612 tárcza. és túlszigorúan ítélt ebben az esetben. (Ugyanígy vélekedik egy az Alkotmányban 1909. ápril 24-én megjelent czikk : »Damjanich vezeklésem. A tábornok kivégeztetése előtt megbánta e tettét.) — Bernátzky még egy, Gödöllőn árulás miatt felakasztott kéménysöprót is emleget. Ezt Fejes István honvédfőhadnagy szerint : Prochaskanak, Jeney Szabó Alfréd szerint pedig : Mucha Jánosnak hívták. Tényleg kém gyanánt szolgált az osztrákoknak és sok bankót találtak nála. Az absolutismus alatt tetemét kiásták és katonai pompával újra eltemették. V. ö. Pesti Hirlap, máj. 8. Kazinczy Lajos tábornok és Haynau. Pesti Hirlap, 1907. márcz. 6. Dudás Gyula 1907-ben kiadta a még csak 29 éves korában Aradon főbelőtt honvédtábornoknak naplóját az »Adatok Zemplén vármegye történetéhez« cz. vállalat keretében, mire a Pesti Hirlapban egy névtelen felvetette e napló hitelességének kérdését. Ezt a naplót Kazinczy állítólag az aradi várban szept. 1-tői okt. 24-ig írta. Bíráló hihetetlennek tartja ez utóbbi állítást, hihetetlennek a Haynau ajkára adott szavakat is ; kétségbevonja továbbá, hogy a Lenkei-huszárok az országúton kereskedőket fosztogattak, hogy Görgey Kazinczyt Isaszegcn főbelövetéssel fenyegette volna s így tovább. »Bármily érdekesek is e feljegyzések, igen valószínűtlenek és nagyon bajos őket hiteleseknek elfogadni.« »Nyilatkozzanak a Kazinczy -család Kassán meg Kolozsváron élő tagjai.« (Tudtommal nem történt meg.) — A Kazinczy-kérdésben Hentaller Lajos is felszólalt. (Pesti Hirlap, 1907. márcz. 8. »Kazinczy és Haynau.«) Helyreigazít a fentebbiek közül egyet-mást, de szintén állítja, hogy Kazinczy Dunántúl soha, »egy perezre sein« járt, tehát nem láthatott ott fosztogató Lenkei-huszárokat. Elmondja továbbá, hogy az oroszok hiteles tanúk vallomása szerint a zsibói fegyverletétel előtt megígérték, hogy Kazinczyt tábornoki rangban befogadják majd az orosz hadseregbe és éppen ezért ölette meg azután Haynau. Szacsvay Imre vértanúról. Az összes hírlapok 1907. márcz. 13—14., a nagyváradi szobor leleplezése alkalmával. — A vértanú apja. Irta Kazár Emil. Pesti Hirlap, 1907. márcz. 14. — Szacsvay Imre. Irta Hentaller Lajos. Egyetértés, márcz. 15. —Szacsvay Imre. Irta Sas Endre. Budapesti Hirlap, márcz. 15. — Szacsvay Imre. Marton Manótól. Pesti Hirlap, márczius 15. — Szacsvay Imre. Vasárnapi Újság, 12. szám. 2 képpel. Szentmihályi vértanúk. (Sebestyén, Bedő, Barabás és Bántó, az oláhok áldozatai 1848. nov. 6-án Martonos községben.) Pállfy Aladár nyomán. Budapesti Hirlap, 1907. márcz. 31. Osányi László utolsó levele. (Facsimile-vel.) Öcscséhez, Kálmánhoz intézve, 1849. okt. 10. Hentaller Lajos tulajdona. Közli : Vasárnapi Újság, 1907. 53. lap. Csernyus Manó. Űjabb adatok a szabadságharezhoz. Kéry Gyula. Az Újság, 1907. márcz. 17. Tagadja, hogy Haynau, a mint azt sokszor emlegették, merő tévedésből végeztette volna ki Csernyust, a kit állítólag Csernátonynak nézett. Batthyány Lajos emlékezete. Miklós Elemér. Vasárnapi Újság, 1907. 8. sz. Batthyány Lajos-ünnepély Czinkotán. (B. érdemei 1848-ban.). Hentaller Lajos. Egyetértés, 1907. febr. 14. Emlékoszlop Bogdány Mózes és Mandics Pál 48-as honvédek emlékére. Hosszúmezőn (Máramaros). Pesti Hirlap, 1907. máj. 25. Menyhárt G. János. 48-as honvédhadnagy. (Meghalt Amerikában.) Pesti Hirlap, 1907. jan. 4. Más czikkek helyreigazításával és azon emigránsok felsorolásával, a kik Kossuth Lajost Amerikába kísérték, a hová Menyhárt előre utazott.