Századok – 1910

Történeti irodalom - Czobor Alfréd és Kemény Lajos: Történelmi közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa multjából. Ism. Iványi Béla 594

történeti irodalom. 595 inkább a régészet, mint a történelem ügyét szolgálták és szolgálják mai nap is. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy Szepes vármegyéé az érdem és elsőség, hogy tisztán csak történelemmel foglalkozó társulata olyan folyóiratot indított meg és ad ki, mely mind szerkesztés, mind beosztás, mind pedig tartalom tekintetében mintául szolgálhat a történettudomány decentralizált műveléséhez. Ezt a mintát fogadta el nagyon helyesen az Abauj-Torna vármegye és Kassa város múltjával foglalkozó és a következőkben ismertetni óhajtott folyóirat is. A negyedévenként öt ívnyi terjedelemben megjelenő folyóirat szerkesztői, dr. Czobor Alfréd és Kemény Lajos, ismeretes nevek a magyar történetirodalomban, sőt Keménynek az archaeologusok és műtörténészek közt is tekintélyes neve van, így tehát a folyóirat szerkesztése jó kezekbe van letéve. A füzet borítékán a munkatársak névsorát olvassuk, a kik között előkelő szakemberek, akadémikusok, tanárok, mint pl. Csorna József, a megye monographusa, Révész Kálmán, Takács Menyhért, Tóth-Szabó Pál, Varjú Elemér közismert tekintélyű neveivel találkozunk. A folyóirat beosztása teljesen azonos a szomszéd megye »Közlemények Szepes vármegye múltjából« czímű, ugyancsak évnegyedes füzeteinek beosztásával. Itt is a füzet nagyobb részét a nagyobb terjedelmű, önálló czikkek foglalják el. Azután következik a családtörténeti rész, a »Vegyesek« rovatában pedig az apróbb érdekű és terjedelmű közléseket olvassuk, végül az utolsó rovat a helyi vonatkozású irodalom ismertetésével foglalkozik. Ünnepivé avatja a folyóirat ezen első számát Békefi Remignek előszava. Ebben az országos hírnevű tudós tanár a szellemi decentralizálás és a politikai történet túltengő művelése mellett a culturtörténet behatóbb (és valószínűleg tanúlságosabb) művelése mellett tör lándzsát. A magunk részéről az Előszó minden szavával egyetértünk és azt mindenben helyeseljük. Az első nagyobb czikkben Csoma József értekezik II. Rákóczi Ferencz fejedelem istállójáról, két — a tárgyra vonatkozó — instructiót közölve a Bydeskuthy család levelesládájából. A második czikkben Szabó Adorján kezdi Abauj vármegye és Kassa város helyzetét és szerepét ismertetni az I. Rákóczi Ferencz és Thököly-féle felkelések (1670—1685) korában. Utána Révész Kálmán ismerteti a kassai református egyház értékes levéltárát, melyet 1892-ben ő maga újra rendezett. Csoma József »Abauj és Torna vármegye a honfoglalás előtt« czímű nagyobb terjedelmű közleményében a megye kőkori telepeit és az ott talált leleteket ismerteti. A nagyobb czikkek sorozatát Kerekes Györgyé zárja be, a ki Kassa küzdelméhez a német katonaság beszállásolása ellen (1660—1665) közöl adatokat. 41*