Századok – 1910

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Wesselényi Miklós ifjúkora. - I. közl. 529

BR. WESSELÉNYI MIKLÓS IFJÚ KORA. 581 pontossággal a fölvett czélra használni«. Vagy 150 embert táplál így naponként Rumfort-levessel hónapokig, míg az újabb ter­més nem enyhíti a szükséget. A szép példa elhat a szászok közé is. Nagyszeben polgárai szintén összeállanak s tetemes segélyt nyújtanak az éhezőknek. De nemcsak az anyagi nyomort igyekszik Wesselényi eny­híteni : a szellemi téren is azokkal tart, a kik a magyar művelő­dés útjait egyengetni kezdik s a szellemi munka értékét áldozó készségükkel emelik és biztosítják. Az Erdélyi Tudós Társaság fölelevenítését ismét tervbe veszik Döbrentei buzdítására. Kidol­gozzák alapszabályait, megválasztják Döbrenteit titkárnak, s előkelő férfiak közbejárnak az udvarnál is, hogy a társaság műkö­dését megkezdhesse. A jelek biztatóak, hazafias lelkesedésben nincs hiány, s mondanunk sem kell, hogy Wesselényi mennyire gyámolítja e törekvést ; de a szépen indúlt igyekezet ismét zá­tonyra jut. Cserey Miklós gyávasággal vádolja nemzetét, a melyen »a hazafiság dicsőre ébresztő szavai nem fognak«. Az udvartól kedvező hírek érkeznek, s a remény újra éled. De nyo­mában csalódás jár. Teleki Sámuel gr. meghal, s most már nincs senki, a ki az udvart a szép szándéknak megnyerhetné. Cserey Farkas eleitől fogva kételkedik a sikerben, mert látja, hogy az első felbuzdúlás oly összegek ajánlására lelkesíti a hazafiakat, a melyeknek megadására nincs is anyagi erejök. Igen helyesen úgy gondolkozik, hogy az efféle közműveltségi tényezők meg­alkotását meg kell előznie az anyagi állapot föllendítésének, mert mint mondja, ha »Schwungkraftunk nincsen, nem lehet magasbra emelkedni«. Wesselényire már régóta nagy reménynyel tekintenek mind­azok, a kik közelebbről ismerik. Tüneményszerű fejlődése lélek­ben és testben egyaránt fényes pályát igér számára. Erkölcsi felfogásának komoly nemessége, korát jóval túlhaladó érett gondolkozása általánosan ismert lőn, mielőtt Wesselényi meg­índúlhatott volna azon a pályán, a mely mindjárt kezdetben oly elszánt harczosáúl tűnteti föl a nemzeti életnek. Nemcsak rokonai s a köréhez tartozott ifjú írók jósolnak neki nagy jövőt, hanem különösen és elsősorban Kazinczy tekinti a haza remé­nyének, a magyar ifjúság díszének, — princeps juventutis Hun-

Next

/
Thumbnails
Contents