Századok – 1910

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Wesselényi Miklós ifjúkora. - I. közl. 529

BR. WESSELÉNYI MIKLÓS IFJÚ KORA. 581 pontossággal a fölvett czélra használni«. Vagy 150 embert táplál így naponként Rumfort-levessel hónapokig, míg az újabb termés nem enyhíti a szükséget. A szép példa elhat a szászok közé is. Nagyszeben polgárai szintén összeállanak s tetemes segélyt nyújtanak az éhezőknek. De nemcsak az anyagi nyomort igyekszik Wesselényi enyhíteni : a szellemi téren is azokkal tart, a kik a magyar művelődés útjait egyengetni kezdik s a szellemi munka értékét áldozó készségükkel emelik és biztosítják. Az Erdélyi Tudós Társaság fölelevenítését ismét tervbe veszik Döbrentei buzdítására. Kidolgozzák alapszabályait, megválasztják Döbrenteit titkárnak, s előkelő férfiak közbejárnak az udvarnál is, hogy a társaság működését megkezdhesse. A jelek biztatóak, hazafias lelkesedésben nincs hiány, s mondanunk sem kell, hogy Wesselényi mennyire gyámolítja e törekvést ; de a szépen indúlt igyekezet ismét zátonyra jut. Cserey Miklós gyávasággal vádolja nemzetét, a melyen »a hazafiság dicsőre ébresztő szavai nem fognak«. Az udvartól kedvező hírek érkeznek, s a remény újra éled. De nyomában csalódás jár. Teleki Sámuel gr. meghal, s most már nincs senki, a ki az udvart a szép szándéknak megnyerhetné. Cserey Farkas eleitől fogva kételkedik a sikerben, mert látja, hogy az első felbuzdúlás oly összegek ajánlására lelkesíti a hazafiakat, a melyeknek megadására nincs is anyagi erejök. Igen helyesen úgy gondolkozik, hogy az efféle közműveltségi tényezők megalkotását meg kell előznie az anyagi állapot föllendítésének, mert mint mondja, ha »Schwungkraftunk nincsen, nem lehet magasbra emelkedni«. Wesselényire már régóta nagy reménynyel tekintenek mindazok, a kik közelebbről ismerik. Tüneményszerű fejlődése lélekben és testben egyaránt fényes pályát igér számára. Erkölcsi felfogásának komoly nemessége, korát jóval túlhaladó érett gondolkozása általánosan ismert lőn, mielőtt Wesselényi megíndúlhatott volna azon a pályán, a mely mindjárt kezdetben oly elszánt harczosáúl tűnteti föl a nemzeti életnek. Nemcsak rokonai s a köréhez tartozott ifjú írók jósolnak neki nagy jövőt, hanem különösen és elsősorban Kazinczy tekinti a haza reményének, a magyar ifjúság díszének, — princeps juventutis Hun-