Századok – 1910

Kisebb közlemények. - Germanus Gyula: A törökök első fellépése az Aldunán és az első török-magyar összeütközés 41

47 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. csak ő) és »Allah ekber« (Allah a legnagyobb) kiáltásokba fulladt. A hitetlenek szívébe oly rettenetes bősziiltség hitét keltették, hogy ezek az ámulattól fejüket vesztették. Ama számnélküli tömeg minden oldalról fütty és kürt hangját hallván, félelem és rettegéstől eltelvén, a sötét éjjelben összezavarodtak és egymást ölték és fojtották vérbe. Rettenetes ijedelmükben képtelenek lévén verekedni, a silány hitetlenek a harcz tüzébe, fekhelyükről felzavart marhák gyanánt lévén hajtva, a csatatérről sietve kereket igyekeztek oldani és az ütközetből a fújó szél gyanánt elillanni. De a Maricza hullámaiba vesztek. Sokja a gyors győzőktől való félelmében bátorságát vesztvén, e félelmetes csatatértől távol rejtekhelyeken húzta meg magát. Ama mezőt ma is még »szirb szindighi«, azaz szerb tábornak nevezik«. Harmadik kútfőnk Mehemed efendi (kit közönségesen Szolakzade-nek neveztek) Fihriszt-i-Sáhán ezímű krónikája. Szolakzade IV. Murád szultán kortársa és udvari történetírója volt (f 1676.). Krónikája Konstantinápolyban jelent meg 1880-ban. Szolakzade adatai : »Lälä Sähin pasa a Maricza folyón át nagy hidat veretett, melynek hossza körülbelül két nyillövés volt, széltében pedig két kocsi haladhatott el egymás mellett. Építésére és fentartására két falu jövedelme rendeltetett. Ezek után az iszlám hadsereggel ismét Drinápolvba tért vissza. A 766-ik évben Filipopoly ura hazájából elűzetvén, a szerbek urához menekült. Lala Sahnak tettei és kalandjai felől panaszkodott és segítséget kért ellene. Az említett, ki már régen tervezte az iszlám kiűzetését Ruméliából, Bosznia, Magyarország és Oláhország királyával szövetséget kötött és egy hatalmas sereggel Drinápoly felé közeledett. A mint Lälä Sähin az ellenség támadásáról értesült, rögtön hírnököket menesztett a padisahhoz, s tudatta vele, hogy a Ruméliában tartózkodó csapatok nem elég erősek az ellenséggel való megütközésre. A hitet védő padisah értesülése után habozás nélkül Ajdindsikba indult, de útjában Rmnélia felé úgy gondolkodott, hogy van elég ideje, míg a gyalázatos ellenség táborhelyéhez ér és ez alkalommal Bigha várát sikerül majd elfoglalni. Terve szerint az említett várat a tenger és a szárazföld felől ostromolni kezdte. Ezen idő alatt az ellenséges szövetséges seregnek Drinápolytól két éjjeli útra való közeledtét és a Maricza folyó partjához való leszállását Lälä pasának hírűi adták. Mit tehetett egyebet, mint a lehetőség szerint való összeütközést elhatározni. Hogy az ellenség felől alapos tudomást szerezzen, Hadsi Ilbekit egynehány bátor hőssel előreküldte és bátorságuk feltüzelése végett az ellenség ellen vezényeltette. Távolból végigtekintve látták, hogy az ellenség bőségesen van felszerelve és hogy az iszlám haderő tízszeresen gyengébb náluk.