Századok – 1910
Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - V. és befejező közlemény 477
492 de. lukinich imre. kat Rákóczyval betartatják. 1 Hasonló kötelezettséget vállalt magára a fejedelem is, fogadván keresztyén hitére, hogy a végzések minden czikkelyét, »annak minden részeit és punctjait hűségesen« megállja és betartja és mindaddig, míg a porta előtt a Szolimán szultántól kiállított athname tiszteletben és érvényben marad, — »mi is az országgal egyetemben hatalmas győzhetetlen császárunk fényes portájától el nem szakadunk«.8 Fontosabb volt ennél a Bethlen Istvánnal történt megállapodás, mely miatt, mint láttuk, a végleges kiegyezés hetek óta függőben volt. A szászvárosi országgyűlésnek hosszas tárgyalások után sikerűit a két ellenfelet kölcsönös engedékenységre bírni s így a fejedelem deczember 4-én aláírhatta a kiegyezés szövegét. E szerint Rákóczy kötelezi magát, hogy a Bethlen Gábortól a gyulafehérvári collegium építésére szánt húszezer frtot két év alatt kamataival együtt készpénzben megfizeti a püspöknek s gondoskodik arról, hogy a collegium felépüljön. Zólyomi Dávidot »jó módok és conditiók alatt« szabadon bocsátja. Bábolnát a hozzá tartozó falvakkal együtt Bethlen Istvánnak hatezer, Monorát Bethlen Péternek ugyanannyi tallérban inscribáltatja. Mármarosmegye adóját élethossziglan Bethlen István kapja, Metesdet és Gaurát nyolczszáz forintban inscribálja részökre, azzal a feltétellel azonban, hogy Fogarasról végképen lemondanak. A Bethlen Gábor-féle síremlékalapból hiányzó hétezer frtot »lakóhelyére való szállása után huszad napra« megfizeti Bethlennek. Azokat az articulusokat, melyeket az országgyűlések Bethlen Istvánnak a törökhöz való pártolása alkalmából hoztak, immár tárgytalanok lévén, töröltetni fogja. A fiscalis várak kötelező homagiumára vonatkozó országgyűlési végzéseket továbbra is érvényben hagyják ugyan, de Huszt várával kivételt tesznek ; ezért azonban »ő kglme is reversalist ad mind nekünk s mind az országnak az mi és az ország kévánsága szerint«. Nincs kifogása az ellen, ha Bethlen fiával együtt a magyar király fenhatósága alatt lévő birtokain akar tartózkodni, de hűsége biztosítékáúl reversalist adjon. Rákóczy a Bethlen Gábortól az illyei őrség fentartására rendelt összeget megfizeti ; Bethlennek és fiának összes jószágait visszaadatja, szolgáit és híveit amnestiában részesíti : Erdélyben fekvő birtokait »szabadoson és minden bántás, háborgatás nélkül« látogathatja. A topái egyezség minden pontját teljesíti ; Bethlen Péter perét megszünteti s utasítja a sérelmes asszonyt a megbékélésre.3 1 Török-magyarkori államokmánytár II. 464—66. 11. és 466—469. 11. 8 Török-magyarkori államokmánytár II. 469—71. 11. s Erd. Orsz. Emi. IX. 581—85. 11. Szalárdy : Siralm. magy. kr&n.
