Századok – 1910

Kisebb közlemények. - Germanus Gyula: A törökök első fellépése az Aldunán és az első török-magyar összeütközés 41

42 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. és végül Szolakzade története. Azonkívül Lutfi (p. 23.), Xesi'i (p. 64.) és Edrisi (p.144.) röviden megemlékeznek a szóban forgó csatáról. Forrásaink közül elsősorban Muhij-ud-Dín Gemali története érdemel figyelmet. E krónika bennfoglaltatik azon nagy leíró műben, melyet Gaudier és Spiegel fordítása után Leunclavius 1590-ben állított össze : Chronica der Türkischen Sultanen Osmanier Geschlechtes von Türcken selbst beschrieben, welche der Edel und Gestreng Herr Hieronymus Beck von LeopoldstorfE im nechst folgenden 1551. Jar von Constantinopol mit sich bracht. (British Museum : 9135, h. 2. szám.) 1 A török eredeti kéziratban magában (Brit. Mus. add. 5969.) nem található az író neve. A Flügel által leírt bécsi kézirat sem ad erre nézve felvilágosítást. (Bécsi csász. könyvt. kéziratkat. vol. II. 1000. sz.) Haggi Halfa vol. II. p. 112. Tärikh-Il-i-'Osmän fejezetében, Muhij-ud-Diii-t nevezi az említett krónika írójának, ki 'Ali Gemali fia volt. Ugyanő határozta meg halála évét (A. H. 957 = A. D. 1550.) is. Rövid idővel halála előtt ismeretlen okból bírói székétől, melyet Drinápolyban töltött be, megfosztatott. Sa'd-ud-Dïn : A történelmek koronája czímű művében is megemlékezik róla, mint 'Ali Elgemüli fiáról. Ez mind, a mit életéről tudunk. Krónikájának nyelvezete sima és gyakran durva, sohasem igyekszik virágosabb kifejezéseket használni s szándékosan használja az egyszerű, faragatlan kába dilit., a török népnyelvet. Adatainak megbízhatósága, a többi török krónikákkal való összehasonlítás után tűnik ki. 2 Tárgyunkra vonatkozó fejezeteinek fordítása a következő : »Ezek után Ghäzi (győzelmes) Murád khán ismét Brussza ellen indult és udvarmesterét, Lala Sahint, helytartó gyanánt Graeciában, avagy Rumaniában hagyta, Evrenos bégnek pedig a többi tartományokat és határokat engedte át. Nemsokára Ghäzi Murád khán ismételten Galipoluba indult és Khalil Csenderelit, ki kadiaszkere (hadbíró) volt, pasává és vezérévé nevezte ki. Csendereli ez állás elnyerése után Khajreddin-nek (a vallás java) neveztetett. Murád, Galipoluból Bigá-ba (a régi Pegha) vonult, majd pedig Brusszába tért vissza, téli szállásába. 1 Gemüli krónikáját rendesen Sa'd-ud-Din, emennél sokkal bővebb terjedelmű krónikájával tévesztik össze. Már Sehlözer e hibába esett a múlt században és a British Museum könyvtárában Leunclavius krónikája, melyben Gemali kivonatban foglaltatik, ma is Sa'd-ud-Din név alatt keresendő. 2 A British Museumban található kézirat 8'/i inch hosszú, С inch széles, sima papiron van írva és 104 oldalból áll. A szövegsorok laponként 17 és 3 inch hosszúságúak. A használt írásfaj a vokalizált neszhi, mely e kézirat XVII. századbeli eredetét engedi sejtetni. Egy másik kézirat a porosz kir. Diez kéziratgyűjteményben található Nr. 32. alatt.