Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - III. közl. 38

394 DIÍ. KOMÁROMY ANDRÁS. védelmére. Ezeket Mohammed basának kellett volna feltartóztatni, de nem találkozott velők, sőt állítólag még hírüket se hallotta. Mindössze is annyit tudott elérni, hogy a bécsi királynak Rusztem basa szolgáitól elfogott huszárját csalárdsággal kézrekerítette, de nem talált nála egyebet jó csomó »hazugsággal telt mentegetőző és buzdító levélnél, iniket vigasztalásképen a magyarországi várakba küldtek. Ezekből pedig semmi derék dolgot meg nem tudhatott.1 Esztergom és Tata meghódolása enyhítette ugyan a könnyű diadalokhoz szokott szultán fájdalmát és bátorságot öntött csüggedező lelkébe, de azért a legnagyobb óvatossággal haladt előre, s parancsára szorgalmatosan kérdezősködtek még a föld népétől is Székesfej ér várnak minden állapotja felől. Augusztus 21-én a város közelébe érkezvén, attól délkeletre a Sóstó mellett megszállott. De a szultáni sátorral előre küldött török-tatár hadak már akkor a város alatt táboroztak és előtte való napon igen heves csatát vívtak a fogadásukra készen álló lovas és gyalogcsapatokkal. Ettől kezdve a külső védővonal előtt az összeütközések napirenden voltak, de a török még közeledni sem mert a falakhoz, mert az ágyúk még nem érkeztek meg Budáról, a várból pedig »félelmet gerjesztő dörgéssel« szakadatlanúl tüzeltek és nagy pusztítást vittek végbe a puskával és nyíllal harczoló ellenség soraiban. Az ékesszavú és anélkül is pompás előadását versekkel díszesítő nagy török történetíró tőle telhetőleg magasztalja az igaz hit harezosait, a kik — úgymond — mint oroszlánok a vár alá nyomultak és úgy harczoltak, hogy olyan viadalt még nem látott a világ. »Égő tüzet tettek puskáikba, A paizs szitává lón a golyóktól, A puskagolyók áthatoltak a szíveken, Repült a nyíl. mintha madár lett volna : A gyaurok vére mintha örvény lett volna.« Mikor azonban prózára fordítja a beszédet, magyarán kimondja, hogy az augusztus 23-iki roham alkalmával a törökök hiába erőlködtek és buzgólkodtak, nem voltak képesek a várhoz jutni, mert az átkozottak a várnak a száraz felől eső oldalán hatalmas falat emeltek földből s annak védelme alatt puskatűzzel fogadták az ostromlókat. Végre őszinte fájdalommal bevallja, hogy az »igaz hivő harezosok közül éjjel-nappal igen sokan költöztek a paradicsomba,2 1 Török történetírók, II. k. 333. 1. Szinán esausnak a biztató levelekről mondott szavai fölöttébb jellemzők. 2 Török történetírók И. k. 35., 218—249.