Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - III. közl. 38

•VERBŐCZY ISTVÁN ÉS FIA. 395. Ebből látható, de a mi forrásaink is nyilván bizonyítják, hogy a védelem teljes mértékben föl tudta használni a támadóknak az ágyúk késedelméből származó hátrányos helyzetét és csak egyetértésre lett volna szükség, hogy az ellenséget diadalmasan visszaverjék. Mert a derék ostrom csak augusztus 27-én kezdődött, addig a törökök az ágyúk vontatásával, fölállításával, vívó-árkok, sánczok, földtornyok készítésével töltötték az időt. Nehezen tudtak előhaladni dolgukban, mert a várból éjjel-nappal ágyúztak és puskával lövöldöztek, mialatt a vitézek rejtett kapukon kirohanva rajtok ütöttek, munkájukat megzavarták, sokat levágtak bennök s nagy hirtelenséggel ismét visszafutottak a várba. Augusztus 28-án azonban a rommá lőtt bástyák és templomok köveiből már megtöltötték a külvárost védő árkot és ágyúval olyan rést törtek a falakon, hogy Khoszrev basa rohamra vezényelte csapatját. A törökök, mint a méhraj lepték meg a réseket és keményen harczoltak (id. h.). De a védők a környékről összesereglett emberekkel s a város jobb érzelmű népével együtt vitézül és nagy lelkesedéssel rohantak rájuk s véres fővel verték vissza a falakról az oroszlánszívű támadókat. Minden fegyverfogható ember a résekhez gyűlt és az asszonyok mutattak jó példát a férfiaknak, mint később az egri nők, a halálmegvető elszánt bátorságban. A nagy erős viadalban sokan elestek, de az iszlám népéből talán még többet küldtek vértanúságra. Másnap Khoszrev •és Rusztem basa csapatai egyesűit erővel új rohamot intéztek a vár ellen, de a védők most is készen fogadták és diadalmasan visszaverték az ellenséget. A törököt a kettős kudarcz óvatosabbá tette. Elhatározták, hogy faltörő ágyúkkal addig lövetik a várost, míg a vívó sereg mindkét szárnya felől olyan rés lesz, hogy mindnyájan egyszerre támadhatnak. Ezalatt a várban gonoszra fordultak a dolgok. Most lett volna igazán nagy szükség arra, hogy külső segítség oldaltámadással zavarba hozván az ostromló sereget, erejének megosztására kényszerítse, a mi a védőket is további kitartásra buzdította volna. Mert már ekkor a török roppant erejéhez képest különben is csekély számú őrség az augusztus 20. óta szüntelenül tartó csatázások miatt, de különösen a két roham visszaverésekor támadt öldöklő harczok következtében 3000 emberre apadt. Csüggedés szállott a lelkekbe s a reménytelen, sivár helyzet a bátraknak is kedvét szegte, buzgóságát, akaraterejét megbénította. Mert bár a reménység sohasem hal ki végkép az emberből, •sok szomorú példa arra intette, a közelmúlt idők tapasztalatai arra oktatták őket, hogy segítségre ne számítsanak, tehát csak a kettő között választhattak : vagy megpecsételik hazájukhoz, királyukhoz való hűségüket hősi halálukkal, vagy feladják a várat.