Századok – 1910
Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - II. közl 372
SZÉCHENYI ÉS A PESTI HENGERMALOM. 375 Killias fenti leveléből nagyjában ismeretesek : г /2 érdekeltség a Holzhammer-ház részéről s átengedi a hengermalom-állítás jogát (a tengerpart kivételével), szállítja a hengereket, kinevezi az igazgatót, művezetőt és személyzetet, biztosítja a lisztmennyiséget, egyéneket küld az építéshez, a gépek felállításához a részvénytársaság terhére ; intézkedik azonkívül az irat a társaság czíméről, a részvényesek számáról, az esetleges nagyobbításról, a fizetés módozatairól, az igazgató és a választmány jogairól, a közgyűlésről, a, mérlegről, a hengermalmi találmány titkáról és a társaság tartamáról. Ezen irat szerint a részvénytársaság Pester Walzmühlen-Gesellschaft czímen alakult meg egyelőre 200.000 frt alaptőkével (200 részvény),1 a mely után 5% biztosíttatott a malom üzeméig, azontúl pedig kijárt még az esetleges nyereség osztalék czímen. A szerződést 1839 május 31-ikén írták alá, de a tulajdonképpeni megállapodás június 6-án, a közgyűlésen ment végbe. Erre Tasner Antal az ideiglenes választmány nevében a magyar és német lapokban jelentést tett közzé s felszólította az ideiglenes aláírókat, hogy Kappel Frigyesnél június 30-áig írják alá személyesen és kötelezőleg, vagy tudassák levélben azt az összeget (mely nagyobb nem lehet az ideiglenesnél), a melylyel a részvénytársaság alapításában részt akarnak venni, mert a hallgatás lemondásnak vétetik. Széchenyi még ez alkalomnál is közreműködik. Bizonyítja ezt Sina Györgyhöz június 6-án 2 intézett levele, a melyben kéri, utasítsa Gyrát, az ő megbízottját, írja alá az ívet kötelezőleg s már itt kilátásba helyezi azt is, hogy a nádor engedélyével a malom 1840 őszével üzemét megkezdi. A kellő eredmény nem is maradt el, úgy hogy július 11-én az ideiglenes választmány jelentette az egyes aláíróknak,3 hogy mennyivel vesz tényleg részt s hogy az aláírások 300.000 frttal befejeztettek. E közben a telekről is gondoskodni kellett. Az 1839 ápr. 5-iki választmányi ülés Tüköry Józsefet bízta meg a szükséges telek kiszemelésével. Tüköry május 29-én adta be jelentését. Abból a szempontból indult ki, hogy a teleknek a Duna mellett a városhoz lehető közel kell lennie, mert így a szállítás és felügyelet költségei kisebbek s a felesleges meleg víz fürdőczélra felhasználható. Véleménye szerint 4 telek kerülhet szóba, még pedig 1. Grines Borbála telke az alsó Dunasoron, a mely 2190 •-ölnyi s így 10 p. írtjával számítva, a feltöltéssel együtt 28.500 1 '/„-részvényt (100 frt) is lehetett jegyezni. ä Levelei II. k. 661. lap, 3 Tasner fogalmazta, de jórészét Széchenyi javította.
