Századok – 1910
Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - II. közl 372
376 VISZOTA GYULA. frtba kerül; a gabonát 150 lépésnyire kellene csak vinni, de valószínű, hogy a szomszédok itt a malomépítés ellen tiltakozni fognak ; 2. a Festetits-szántóföld, de ez mélyen fekszik, úgy hogy a feltöltés költségei miatt nem olcsóbb, mint az első ; 3. a raktárkórház alatt a Duna melletti városi telek, mely ölenként 24 krajczárba kerülne, de oly messze van a várostól, hogy a szállítás és felügyelet költségei nagyok volnának s fürdőt ott nem lehetne állítani ; 4. a Haufenwurf fölötti telek, mely szintén messze van, de nagyon olcsó s ide a gabonát a Dunán lehetne szállítani s mivel a város erre felé terjeszkedik s árvíz esetén a biztosító gát miatt nem vesztheti el a várossal összeköttetését s így könnyen odajuthatni, tehát a fürdőt is fel lehetne állítani, azért ez a telek felelne meg a legjobban. E telkeket azonban nem találták alkalmasnak, nem volt jó Széchenyi május 30-iki feljegyzése szerint az általa ajánlott Lichtl-féle telek sem, mert a várostól messze volt. Erre Széchenyi alig hogy június 9-én Pozsonyba érkezett az országgyűlésre, már másnap jelentkezett a nádornál egy városi telek ügyében. A nádor szíves fogadására és bíztatására, június 12-én a már megalakult részvénytársaság nevében kérvényt intézett hozzá, juttasson a malom számára a Duna közelében alkalmas telket nyilvános árverés vagy kölcsönös megegyezés útján, mert vétel útján nem lehetett ilyet szerezni. A szóbanlévők között ugyanis egyes telkek mélyenfekvők, a városhoz közelebbiek részint be vannak már építve, részint drágák, az Ullmann-raktár felettiek meg szintén vagy nem kaphatók vagy oly messze vannak, hogy használhatatlanok. A Lipótvárosban van egy alkalmas négyszögű, 2856 d-ölű telek (a 626—635. számú). Nagy ugyan, de a lisztkészletek és az anyag eltételére sok hely szükséges, azonkívül czélszerű a későbbi fejlődés szempontjából is, továbbá kívánatos, hogy a malom és a gőzkészülék a telek közepére a többi épület közé kerüljön. A nádor el is rendelte junius 13-án, hogy Pest város szépészeti bizottsága a városnak nagy hasznot igérő társaság számára árverésen kivűl mérsékelt áron telket adjon, mihelyt a részvénytársaság a városi hatóság részéről a szükséges engedélyt a felállításra megkapta. A szépészeti bizottság azonban akadékoskodott.1 Ki akarta kötni, hogy a telekre csak malmot szabadjon építeni, lakóházat nem s nyerészkedésre ne szabadjon felhasználni. A nádor erre, Széchenyi újabbi közbenjárására július 15-én elrendelte, hogy a város a telket minden feltétel nélkül > Ezért Széchenyi a nádornál június 15., július 3-án közbenjárt.
