Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - I. közl. 24

30 DR. LUKIÎTICH IMRE. dolt. Követségei azonban eredménytelenek voltak,

1 mert »vissza nem beszélheték Rákóczyt«.2

Rákóczy nyugodtan hivatkozhatott arra, hogy »guberrator uramnak hittel való fogadásához bizván«, indult Erdély felé s ezért — úgymond — »mivel házamból kiindultam s útban vagyok, gyalázatomra, hitem, tisztességem alatt írom, ha az életemnek el kellene fogyni is, meg nem térek«. Kéri tehát az erdélyi törvényhatóságokat, hogy jóakarattal legyenek ügye iránt, hogy Erdélyt, édes hazájukat békességben, csendességben építhesse inkább, mintsem azt kisebbítse, avagy pusztítsa.3 A rendek eleinte fegyveres ellenállásra gondoltak,4

abban is bizakodván, hogy Rákóczy vállalkozása a török részéről is ellenzésre talál. A budai vezért s vele a portát azonban ezalatt ifj. Bethlen István már megnyerte Rákóczy ügyének,6 s így az öreg úrnak a Rákóczyval való egyezkedésnél egyéb teendője nem maradt. A találkozás Topa kolozsmegyei községben történt 1630 október 2-3. és 24-én, hol »sok tracta után« a következőkben állapodtak meg : Hat hétig fegyverszünet legyen s ez idő alatt Bethlen fejedelemválasztó gyűlést hirdettet, szabad választást engedvén a rendeknek ; ígéri, hogy fejedelemsége erősítésére »Rákóczy György uram promótiója ellen« semmit sem tesz, — »se az országban, se török, vagy német, vagv egyéb nemzetek előtt«, hanem ellenkezőleg, •— »sincere proinoveálni« igyekszik »az Rákóczy György uram ő kglme fejedelemségére való promotióját«. Kölcsönösen elhatározzák, hogy ez idő alatt »az hadak mind az két részről elbocsáttassanak és semmi hostilitas egyik részről se legyen és az idő alatt szabados commercium engedtessék utrinque és jószágok szabadon bocsáttassanak«.6 A topái egyezség értelmében Bethlen István még október 24-én kelt nyilatkozatában az erdélyi rendeket hűségi esküjök alól feloldozta, biztosítva részükre a szabad fejedelemválasztás jogát, »hogy se az az szép végház (Nagyvárad) el ne idegenedjék Erdélyországától valahogy, se magának ilyen keresztyéni úrnak 1 Bethlen id. levele. Tört. Tár. 1880. 151. 1. 2 Kemény: Önéletírása. 195. 1. V. ö. Bethlen 1636 jan. 12-iki kiáltványával. Cj Magyar Múzeum. 1856. I. 238. 1. 3 Közölve Szilágyinál : A Rákócziak kora etc. I. к. 228—29. 11. 4 Bethlen István levele a temesvári pasához 1630 nov. 18-ról. Tört. Tár. 1885. 114—15. 11. Szilágyi: I. Rákóczy György. 168. 1. »Azért engemet — írta Bethlen fiának s vejének 1630 szept. 24-én — éjjel-nappal tudósítsatok cathegorice az ő kglme resolutiójárul bizonyosan, mert itt rettenetes romlásával lészen ez földnek az itt való tábor.« (1636-ból való káptalani átirat a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.) 5 Szalárdi : Siralm. magy. krán. 70.1. Szilágyi : I. Rákóczy György. 172.1. 6 Tört, Tár. 1895. 657. 1. Tholdalaghy'naplója. Erd, tört. adatok. I. k. 242. 1. Szilágyi S. : .4 Rákócziak kora etc. I. к. 235—36. 11. 1636-ból való káptalani átirata a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.