Századok – 1910

Értekezések - PIVÁNY JENŐ: Mann Dudley Ambrus küldetése 353

MANN DUDLEY AMBRUS KÜLDETÉSE. 1824 január 19-én az amerikai Egyesült Államok congressu­sának képviselőházában nevezetes beszéd hangzott el. Az akkor népszerűségének és szellemi képességeinek már delelőj éhez köze­ledő, negyvenkét éves Webster Dániel mondotta. Alkalmat rá az adott, hogy Monroe elnök évi üzenetében a legmelegebb rokon­szenv hangján emlékezett meg a görögök függetlenségi harczá­rói, a ház előtt pedig javaslat feküdt, a mely följogosítja az elnö­köt, hogy — ha alkalmasnak találja —- külön ügynököt vagy meghatalmazottat küldjön Görögországba. Nevezetes e beszéd mint szónoki remekmű. Formája töké­letes ; érvelése meggyőző ; nyelvezete tiszta, erőteljes, itt-ott költői is, de mentes minden hatásvadászó vagy bombastikus szóvirágtól és megcsillan benne azon nyugodt, méltóságteljes és éppen mérsékeltségével ható irónia, a melyet Webster oly szíve­sen alkalmazott politikai ellenfeleivel szemben. Amerikában még ma is ezt tartják a legtökéletesebb szónoklatnak, a melyet a washingtoni képviselőház naplója őriz. Nevezetes e beszéd azon elveknél fogva, a melyek az Egyesült Államok megalakulásának és történelmi fejlődésének okszerű következményei ugyan, de a melyeket addig senki sem fejtett volt ki és foglalt volt össze oly tökéletesen. Azt mondja Webster, hogy a Szent Szövetség tulaj donképen két elv kinyilatkoztatására és alkalmazására alakult. Az egyik az, hogy minden jog vagy alkotmány, a melylyel a népek bírnak, csak az uralkodók adománya. Hivatkozik az 1821 májusi, laibachi körjegyzékre, a mely azt állítja, hogy >>a törvényhozásban és közigazgatásban való hasznos és szükséges változtatásoknak csakis azoknak szabad akaratából és intelligens meggyőződésé-SZÁZADOK. 1910. V. FÜZET. 25

Next

/
Thumbnails
Contents