Századok – 1910

Tárcza - Történetíróink munkássága - Karácsonyi János 252

252 tárcza. Haupt, a hannoverai technikai főiskola tanára, egyike a leg­szorgalmasabb építész-kutatóknak, a ki kutatásait, szóljanak azok a Teodorich síremlékéről, vagy Nagy Károly aacheni dómjáról, mindig a történelem nyújtotta fonál igénybevételével irányítja • sajátossága pedig abban a határozottságban rejlik, a melylyel a korunkat mozgató történet-műtörténeti problémákhoz állást foglak Jelen esetben a kérdés odairányúl, hogy felvilágosíttassék az a homály, a melyben a középkor nyugati művészetének eredete nyug­szik, hogy megtaláltassanak a nyomok, a melyek az antik művészet halódásától a román stílus kialakulásáig vezetnek, hogy olyan terület nyittassék meg, a melyen eddig csak a ravenna-bizánczi és a karoling művészeti góczpontok voltak határozottabban körülírhatók. Bizo­nyos az, hogy e kor kulturája nem ítélhető meg már csupán abból a szempontból, a mely eddig uralkodott, a classikus ókor tanulá­sából kikerülve : csupán az antik nagyság barbár romlásául ; hanem hogy benne már korán valamely fiatalos művészeti érzés küzd a kifejezésmódokért, a melyet nem szabad az antik szépségtörvények mértékével mérlegelnünk. S míg egyrészről e mozgalom gyökereit az oriensben keresték (Strzygowski) és nagy valószínűséggel, s némely túlzások enyhítésével meg is találták, addig Haupt bizonyos faji büszkeséggel a germánságban inszituált kulturtőke nyomait kutatja, a mely nemcsak a műpártolásban, hanem a műalkotásban is kife­jezést nyerne. S bár tagadhatatlan bizonyos germán sajátosságok visszatérte az egész óriási területen (Spanyolországtól a Fekete­tengerig), igen sok helyen subjectiv ítéletekkel iparkodik a bizonyíté­kokat pótolni ott, a hol tulajdonképpen hellenistikus-orientális movensek nyomait látjuk. Ezeknek ő különben kimondottan kitér az útjukból, és arra szorítkozik, hogy az első fejezetben megállapítsa a germán műérzés charakteristikus jellegeit, hogy ezeknek alapján ítélje meg aztán a könyv további folytán az egyes műemlékek germán, vagy legalább a germán által befolyásolt voltát. gUPKA GÉZA TÖRTÉNETÍRÓINK MUNKÁSSÁGA. — DR. KARÁCSONYI JÁNOS tagtársunk a M. Tud. Akadémia 1906. évi nagygyűlésén megbízást kapott >>A szent Ferencz-rend története Magyarországon 1711-ig« czímű feladat kidolgozására. Az Akadémia a mű elkészültének határidejéül az 1914. évet tűzte ki. Karácsonyi a megbízás vétele után azonnal hozzáfogott az anyag összegyűjtésé­hez s e czélból eddig a következő levéltárakat kutatta át : a ferencz­rendűek pozsonyi és gyöngyösi levéltárait, az Országos levéltár diplomatikai osztályát és Fermendzsin gyűjtését. Az idén a zágrábi

Next

/
Thumbnails
Contents