Századok – 1910

Tárcza - Történetíróink munkássága - Téglás Gábor 253

tárcza. 253 és a m. n. muzeumi levéltárakat szándékozik átbúvárolni. Maga a munka 1914-re pontosan el fog készülni. — TÉGLÁS GÁBOR tagtársunk, ki tudvalevőleg néhai Torma Károlynak a római emlékekre és erődítésekre nézve megkezdett, de halálával abbamaradt nagyszabású munkáját folytatja, ez időszerint minden törekvését a Limes dacicus északi részének, valamint az alföldi sánczoknak felkutatására és leírására fordítja. A jelen év folyamán, ha megfelelő támogatásban részesül, a Limesnek kissebes-pojkszorosi részétől tovább haladó szakaszait szándékozik befejezni s a Csőrszárkának pár elmosódott s így nehezen felderíthető részletét vette a fényképezések továbbterjesztésével czélba. — DR. MAHLER EDE tagtársunk, ki újabban a magyarországi egyiptomi szobrok és emlékek tanulmányozásával foglalkozik, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából legutóbb több hónapon át Egyiptom földén időzött, a honnan a napokban tért vissza. — DR. ILLÉS JÓZSEF nagyobb terjedelmű jogtörténelmi munkán dolgozik, a mely még a tavasz folyamán meg fog jelenni. A munka tárgya a jogforrások fejlődéstörténete a legrégibb kortól 1848-ig. A törvénynek (decretum) és szokásnak (laudabilis consvetudo), a privilégiumnak, statutumnak és a bírói gyakorlatnak, ezeknek a jogalkotó kútfőknek természetét, egymáshoz való viszonyát vizsgálja az egész ezeréves fejlődés folyamát követve, a forrásszerű adatok nyomán. Foglalkozik az országos jogok rendszerének megalakulásával, az egységes magyar jogfejlődés magyarázatával ; de különösen behatóan tárgyalja a coclificatio történetét és itt a Hármaskönyvet, а magyar jogfejlődésnek ezt a legnagyobb termékét. A Hármaskönyvvel összefüggésben szerzőjének, Werbőczy Istvánnak életrajzi adatait olyképen csoportosítja és használja fel, hogy ezekkel nem egy helyütt a Hármaskönyvet új világításban mutatja be. A Tripartitum sorsával kapcsolatban lesznek feltüntetve a Quadripartitum, а XVIII. század kodifikálásának termékei : a Commissio systematica munkálata és a Projectum legum civilium. A joganyag rendszeres összefoglalásainak a történetén kívül a törvények gyűjteményének, a Corpus Juris Hungaricinek története, forrástani szempontból való vizsgálata egészíti ki a törvény és a szokás jogalkotó működésének a bemutatását. A kiváltsági és statutarius jogalkotás különösen a tárnoki jog} a bírói gyakorlat a Mária Terézia-féle Planum Tabulare szempontjából nyer kifejtést. A jogászi és fejlődési szempontok kidomborítása mindenütt a történelmi adatok útmutatását követi és ezért a szövegben számos forrásidézet teszi lehetővé a megállapítások ellenőrzését. A munkához csatolt források gyűjteménye typikus