Századok – 1910

Történeti irodalom - Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj-nemzetségbeli Losonczi Bánffy-család történetéhez. Ism. Wertner Mór 137

történeti irodalom. 145-Mindezekre nézve megjegyzendő, hogy Dénes nádor fia Losonczi Miklósnak nöágon való utódai. Toldi Miklósról mondja Zsigmond király 1390 november 22-én, hogy Toldi Miklósnak, szeretett hívének hű szolgálataiért azelőtt a szatmármegyei Darócz nevű birtokot is adományozás czímén adta, de később a biharmegyei Körösszeg várához tartozó Bátor nevű birtokért elcserélte ; idővel azonban — okát nem említi — visszavette megint e birtokot, újra a várhoz csatolta s most Losonczi Istvánnak adja. Megjegyezzük ez alkalommal, hogy Toldi Miklós 1383 és 1385-ben Szabolcsmegye alispánja volt. Említésre méltó két külföldi család is. a) >>Nos Petrus de Bellantis miles baronie Pancatha et Desne dominus« tudtára adja Pankotán 1363 február 15-én, hogy Szaldobágy mellett lévő malmának a felét Sixtus testvérének, Györgynek adományozza. Magyar ember nem így fogalmazott volna, mert pankotai és déznai baroniát a hazai oklevelek nem ismertek ; világos tehát, hogy Péter lovag és esetleges titkára vagy jegyzője külföldi ember volt. Bellante nevű helység az olaszországi Teramo nevű tartomány teramoi járásában még most is van, de ezzel nem akarom határozottan állítani, hogy Péter lovag onnan való ember. Miután Pankotát és Déznát 1387-ben a Losoncziak kapták, több mint valószínű, hogy de Bellantis Péter fiutódok hátrahagyása nélkül halt meg, — ha egyáltalában Magyarországban halt meg. b) Hunyadi János 1448 augusztus 15-én az olasz Odvardo nevű kamara tisztjének bizonyos parancsot ad. Ezen Odvardo (= Eduárd) 1450 február 25-én mint »Odardus Italicus ... de Florencia« Máramarosmegye főispánja s kapitánya ; fivérei : Pape és Angelo, kikkel együttesen a kormányzótól a magyar nemességet kapja. Ugyanazon évben Maninio Odoardo néven Máramarosmegye főispánja. Angelo (Erdélyi István mellett) ugyanaz 1455, 1456 és 1457-ben.1 Ugyanezen családra vonatkozik I, Ulászlónak 1441 jan. 16-án és márczius 7-én kelt oklevele, melyben [János és Pápa dési olasz sótisztjeit említi. 1450-és 1459-ben pedig mind a három fivért >>Szentpéterszegi<< (biharmegyei helység) néven találjuk. — Papa de Florentia 1448 aug. 12-én Hunyadi János kormányzónak Désen székelő belsőszolnokmegyei adószedője. Az onomastikára, valamint a középkori latinság és magyarságra nézve nincs sok mondani valóm ; erről csak a sorról-sorra járó kutató szólhat. > C'sánki I. 461.