Századok – 1910

Történeti irodalom - Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj-nemzetségbeli Losonczi Bánffy-család történetéhez. Ism. Wertner Mór 137

146 történeti irodalom. 146-1337-ben Hevesmegyében egy Partas fia Balázs fia Jánost találunk ; 1340-ben Hevesmegye egyik szolgabírája : Partas fia Ders Mihály ; ezen névre eddig még nem bukkantam. 1415-ben szerepel Hémházai Isaias, mely bibliai név tudtommal eddig nem fordul elő hazai okiratainkban és melynek rövidítése valószínűleg Izsa. 1358-ban olvassuk, hogy az Erdőteleki család tagjai egyik ősanyjuk leánynegyede és hozománya dolgában a Losoncziakkal egyezségre lépnek, ősanyáik néhai Ine comes neje és leánya ; birtokaik pedig részint Magyarországban, részint Erdélyben feküdtek. Miután ezen birtokok a Losoncziak kezén voltak, majdnem bizonyosnak vehetjük, hogy öregebb Ine egyik nemzetségbeli rokonuk volt, kinek magvaszakadtával a birtokok a Losoncziakra szálltak és így tehát szintén majdnem bizonyos, hogy ez az Ine nem más, mint Dénes nádor fia June, kinek szintén June nevű fia fiutódok hátrahagyása nélkül halt meg. így tehát valószínű, hogy June = Ine. 1360 január 26-án Visegrád városbírája Perczel Péter. Kiemelendő, hogy Visegrád akkor két részből állt, Német- és Magyarvisegrádból és hogy mindegyiknek külön-külön elöljárósága volt. Perczel Péter a német városrész bírája volt, de a magyar rész elöljárói sorában is csak német hangzású neveket találunk. 1454 október 27-én az okirat külsején egykorú írással a következő feljegyzés van : >>Ad dominam Eguidissam pertinet.« Az okiratból kitűnik, hogy itt Szécsényi Aduigá-ról, tehát Hedvigtől van szó. Magyar szavak leginkább a határleírások alkalmából használtattak. Eutólagos áttekintés alatt találtam, hogy egy almafát >>hataralma«-nak neveztek. Hogy kötetünkben sok új és az eddigi ismereteinket kibővíto archontologiai adatot találunk, magától értetődik, ezek azonban csak a XIV. századdal veszik kezdetüket. Miután ezekről más helyen akarok kimerítőleg írni, itt csak azt emelem ki, hogy a Losoncziak archontologiai viszonyai sokkal bővebbek, mint ezt az eddig közzétett nemzedékrendi táblákon találtuk. Egyet azonban ki kell emelnünk. — Szerkesztő t. i. az 1383 június 19-én kelt darab rubrumában (373. old.) állítja, hogy Erzsébet anyakirályné a hűtlenségbe esett Péter bán budai szőlejét Losonczi István macsói bánnak adományozza ; ezen archontologiai meghatározást helytelennek találom. 1383 február 20-án és 1383 június 28-án Kórógyi Fülöp fia István a macsói bán 1

és így alig hihető, hogy ugyanezen évi június 19-én Losonczi 1 Sopronmegyei oklevéltár, I. 476. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. II. 570.