Századok – 1910

Értekezések - RELKOVIĆ NÉDA: Embervásár a török időkben 113

116 RELKOVic NéDA. szóban, a vádlott ellen felhozott érveket-nem találja elég súlyo­saknak. Hosszas védőbeszédét azzal fejezi be, hogy Buresch szabadonbocsátását indítványozza. Ezek után újból kihallgatják a vádlottat. Vallomása meg­egyezik előző vallomásával ; pusztán azzal toldja meg, hogy a fiú könyörgött Alinak, Hassza Ozmán fiának, hogy tartsa meg. Szupicza Lévára készült folyamodni tanácsért, de ez utóbb elmaradt. Midőn újra Alihoz mentek, hogy a fiút visszakérjék, Warhanikot vitték magukkal tolmácsul, mert tudott magyarul. Az aga — szakállához nyúlva — kijelentette, hogy a fiú már is török ; ne féljenek, miatta nem lesz bántódásuk. Azon pana­szukra, hogy sokat vesztettek a fiúval, Ali megadta a gyermek árát. Ebből Szupicza két övet és három birodalmi tallért Nikle­siusnak adott, kinek adósa volt, a többit — leszámítván az egy bank sót — átadták az üvegmesternek. Ali azonban a fiút nem használhatta s eladta egy Belgrádban (griechisch Weissen­burg) lakó rácznak, a kitől a fiú megszökött. A rácz a kádi előtt visszakövetelte pénzét Alitól. A kádi így ítélt : Mivel a fiú már török volt, Alinak nem lett volna szabad őt eladnia ; a pénzt tehát adja vissza a vevőnek. Ali ezért követel kárpót­lást az üvegmestertől. Buresch kihallgatása után a tanács Schraubmacher Bertalan azon kijelentését tudatja, mely szerint az üvegmester az Alinak írt levélben az aga kárpótlását ígéri. Az üvegmester határozottan tagadja. A tárgyalásra két tanú is megjelenik a szomszédos Hámor 1 községből, s azt állítják, hogy az eladott fiú nem lett janicsár, hanem különfélét árulgat s azt mondta volna, hogy : »Én keresz­tény lennék, ha az a kettő nem adott volna el.« Az egybegyűltek azon határozatban állapodnak meg, hogy az ügyben megindítják a nyomozást és ezzel kapcsolatban két megesketett tagot török területre küldenek, hogy választ hoz­zanak a feltett kérdésekre : 1. Ki az a rácz, a kitől a két üveges a fiút kapta ? 2. Budán lakik-e még ? 3. Többen voltak-e jelen a fiú átadásánál ? Ha igen, az. illetőket kérdezzék ki a történtek felől. 4. A rácz könyörületből adta-e oda a fiút, — a mint ezt Ali állítja — vagy pedig üvegért s mennyiért ? 5. Érsekujvárott van-e még a fiú, a hová állítólag elvitték s mi lett belőle ? Tudakolják azt is, hogy nem akart-e ismét keresztény lenni ? 1 Bars vármegyében.

Next

/
Thumbnails
Contents