Századok – 1909

Tárcza. - Új könyvek - 84

84 TÁKCZ.V. ÚJ KÖNYVEK. — Berzeviczy Albert tagtársunk Beatrix királyné cz. munkája most hagyta el a sajtót a Társulatunk kiadásában megjelenő Magyar Történeti Életrajzok 1908. évi kötete gyanánt. A hatalmas mű, melyen az illustris szerző közel hat éven át dolgozott, az illustrativ rész tekintetében sokkal gazdagabb, mint a vállalat eddig megjelent bármely kötete. Ezen különben nincs mit csodálkoznunk, ha tudjuk, hogy Berzeviczy Albert a XV. századi olasz művészet egyik legalaposabb ismerője irodalmunkban. E művében nemcsak a hazai vonatkozású képek vannak kiváló műízléssel egybegyűjtve, hanem Olasz- és Francziaországnak Beatrix egyéniségével összefüggő emlékei is pazar gazdagságban jelennek meg előttünk. De nem pusztán ez a rész az, a mely e könyvet ránk nézve kiváló becsűvé teszi ; hanem az a mesteri kézzel írt szöveg, mely nemcsak a tragikus életű királyné alakját, lelki világát, küzdelmeit tudja elénk varázsolni, hanem koráról s e kor összes szereplő alakjairól megkapó elevenséggel reconstruált képet ad. Berzeviczyben a formaérzék egyesül a stilus elegantiájával, a történetírói talentum a művészi intuitióval. Történetírói hivatottságát ékesenszólóan bizonyítja az, hogy nemcsak a hazai levéltárak anyagát értékesítette művében, hanem felkutatta Modena, Milano, Velencze és Nápoly e korra nézve gazdag levéltárait, úgyszintén a bécsi udvari, drezdai állami, brüsseli királyi levéltárakat s a párizsi Bibliothèque Nationale kéziratgyűjteményét. Tömérdek adatot gyűjtött így össze s örömmel registrálhatjuk, hogy ez oklevélanyag nem sokáig marad rejtett kincs, a mennyiben külön kötetként még az idén meg fog jelenni az Akadémia Történelmi Bizottságának kiadásában. A Beatrix királyné mindenkor a legjelesebb magyar életrajzok közt fog helyet foglalni. Részletes ismertetésére még visszatérünk. — SZÁDECZKY LAJOS tagtársunk A székely határőrség szervezése 1762—64-ben czímű nagy munkája most jelent meg a M. Tud. Akadémia kiadásában. Szerző harmadfél évvel ezelőtt, Halmágyi István Naplói kiadása alkalmával az Előszóban felhívta a figyelmet Halmágyi jegyzőkönyvére, melyet ez a székely határőrség szervezéséről vezetett. Ismertette tartalmát s kifejezte azt a meggyőződését, hogy az »nagybecsű történelmi forrásúi szolgálna s kiadásával XVIII. századi történelmünk nagyérdekű fejezetét világítanók meg«. Gróf Teleki Domokos A székely határőrség története cz. érdemes munkáját legnagyobbrészt ennek a jegyzőkönyvnek alapján írta, mint a mely (az ő ítélete szerint) a székely határőrséget szervező »katonásító bizottság jegyzőkönyvének csaknem teljes