Századok – 1909
A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Horváth Sándor: A liptói registrum 816
A LIPTÓI REGISTRUM. 819 Ezen oklevélvizsgálat tekintetében a liptói és iuróczi registrumon kivűl (mert ezen utóbbi megyében is éppen olyan zavaros birtokviszonyok uralkodtak, mint Liptóban és Zsigmond király erre a megyére nézve is elrendelte az általános oklevélvizsgálatot, melynek eredménye a turóczi registrum volt), mondhatni semmi sem maradt reánk, a miből bővebb tudomást szerezhetnénk e rendkivűl érdekes ügyről s így egyedül arra lehet és kell támaszkodnunk, a mit a két registrum, illetőleg a mindkettőnél bevezetés és befejezésként szereplő, egymással majdnem teljesen megegyező néhány sor nyújt, s a melyekben az előzményeket gyér szavakban elmondva találjuk. Az Országos Levéltárban, továbbá a Magyar Nemzeti Muzeum levéltárában ez irányban folytatott kutatásaim teljesen eredmény nélkül maradtak ; ellenben a két registrumban összeírt oklevelek közül igen sokat sikerűit — a felvidéki családi levéltárakból — részint okmánytárainkban közölve, részint és főleg néhai Mailáth Béla nagyérdemű tudósunknak, éppen Liptó vármegye törzsökös nemes családjaival behatóan foglalkozó, nagybecsű értekezésében idézve, megtalálnom.1 Sajnálnunk kell, hogy Majláth ezen megkezdett munkáját befejezetlenül hagyta ; de még inkább sajnálnunk kell azt, hogy az e munkájához összegyűjtött, eddig legnagyobbrészt kiadatlan, összesen 405 darabot tevő oklevél-másolatgyűjteménye — úgy látszik — teljességgel elkallódott. Mert ki tudja, meddig kell majd várakoznunk, a míg ez a becses, ismeretlen oklevélanyag ismét együtt és a tudomány részére felhasználható lesz. De így is, a liptó- és turóczmegyei birtokviszonyokat — az eddig megjelent és ismert oklevelek alapján — vizsgálva, azt látjuk, hogy a XIV. századnak már közepe táján fordulnak elő esetek, a mikor egy és ugyanazon birtokra két félnek is vannak adománylevelei, hogy a birtokviszonyok e két megyében hovatovább, mindjobban összezavarodnak s a vagyonbiztosság fölötte kétes alapon áll ; mert senki sem tudhatta, mely napon veri ki őt egyik vagy másik birtokos szomszédja, vagy más e megyei birtokos, az ő jogosnak tudott birtokából, állítván, hogy ezen birtokra neki gyökös oklevelei vannak. Ezt azután természetesen visszafoglalás, hatalmaskodások, pörösködések és perdöntő párbajok követték. így versengett, hogy csak egy esetet említsek, a Palugyay család ősével, Boda űa Miklóssal, a Mysal generatio, a mai 1 Liptómegye törzsökös családjainak története, az 1526. évig, Budapest, 1892. Különlenyomat a Turul VIII. és IX. kötetéből ; ld. továbbá az id. folyóirat XVIII. kötetét is. 56*