Századok – 1909
A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Horváth Sándor: A liptói registrum 816
820 HORVÁTH SÁNDOR. Köves-Poruba területeért — hamis oklevelek alapján, — mely versengést azután a Danes mester ítéletében elrendelt perdöntő párbaj véletlenül a Boda fia Miklós javára döntött el. Érdekesen írja le ez eset egész történetét Majláth Béla idézett művének 62—66. lapjain. Már az ezen jogtalan birtokfoglalások eseteiben felmutatott hamis oklevelekben is az átkos emlékű János deák keze művét kell keresnünk, míg végre 1390-ben rajta vesztett. Az ő bűnös működése hozta létre a liptói registrumot, melynek becses eredetijét ma is őrzi a vármegye levéltára ; s ő volt az, a ki a megye jog- és birtokviszonyait, hamisított okleveleivel, a melyekhez természetesen pecséthamisítások is járúltak, teljességgel megzavarta, sőt ezenkívül Zsigmond királynak királyi jogait is sértette, jövedelemforrásait pedig apasztotta azzal, hogy a köteles királyi szolgálmánvok alól mentesített. Ez utóbbi állításom bővebb igazolására szükséges, hogy némi kitérést engedjek meg magamnak. II. A két vármegye : Liptó és Turócz, eleintén tisztán királyi birtok, praedium regale ; a hol mindennemű birtokjognak forrása egyedül a korona, illetőleg a király személye volt, ellentétben az ország más vármegyéivel, a hol a királyi jogon kívül az ősfoglalás, prima occupatio s annak jogi következményei játszottak szerepet, vagy más kifejezéssel élve, a hol nemzetségi birtokok feküdtek s a hol ezek keretén belül az ősi szokásjog dívott,1 s a mely ősi szokásjogot Szent István királyunk másítatlanúl, sértetlenül hagyott s utódjai is tiszteletben tartottak.2 Már Pauler Gyula, néhai nagynevű tudósunk is kimutatta, hogy Liptó és Turócz mint vármegye Szent István király idejében egyáltalában nem létezett3 s hogy e területek még II. Géza idejében is csak mint a király vadász- és halászterületei szerepeltek, s hogy a zólyomi ispán (comes de Zoulum) hatásköre alatt állottak.4 A registrum adatai szerint is 1256-ban még mint provincia 1 Ld. Tagányi Károly, Megyei önkormányzatunk keletkezése cz. művét, Budapest, 1899. 9 Pauler Gyula, Szent István alkotmánya, Századok 1879. 111. és 122. II. 3 A M. Nemzet Története az Árpád királyok alatt, I. 68—73. 11. * TJ. ott 325. 1.
