Századok – 1909

Tárcza. - Lukinich Imre: II. Sylvester pápa 791

792 tárcza. nyílik politikai szereplésre is azokban a pártküzdelmekben, melyek II. Ottó váratlan halála után a kis III. Ottó trónját komolyan veszélyeztették ; s hogy III. Ottó megtarthatta trónját, az jórészt Gerbert érdeme. Nagy tevékenységet fejt ki Capet Hugó megválasztatása körül is, miért jutalmul rheimsi érsek lesz. Érsekségét azonban, melyet — úgy látszik — még így is csak erős küzdelem után tudott megszerezni, az ellenpártiak felülkerekedése miatt rövid idő múlva el kellett hagynia s most III. Ottó hívására ismét a császár udvarába ment, ki »a szász nyerseség«-et görög finomsággal akarta felcserélni Gerbert vezetése alatt. Ekkor oltja be a fogékony lelkületű fiatal császárba politikai terveit a »Romanum imperium«-ról, melyhez Germánián s Itálián kívül Gallia s a scythák hatalmas országa is tartoznék. Pedig Nagy Károly birodalmának helyreállítása a nemzeti államok kialakulása korában csak ábránd lehetett s Gerbert a Capetek trónralépése alkalmával már tapasztalhatta azt az erős nemzeti érzést, mely Francziaországból véglegesen kizárt minden idegen beavatkozást. Mindenesetre hiba volt tehát tőle ezen ábrándok ápolása s kisérletezése azok megvalósítására, s ezt joggal vetik szemére a történetírók. III. Ottó barátsága azonban biztosította Gerbert emelkedését. 997-ben már ravennai érsek s 999-ben V. Gergely halála után római pápa lett II. Sylvester néven. Már ravennai érseksége is fordulópont egyházpolitikájában. Addig többször szembeszállott a pápai akarattal egyházkormányzati és fegyelmi ügyekben, ravennai érseksége, főkép pápasága óta azonban azon eszméknek megindítója, melyek VII. Gergely idejében diadalt arattak. Az egyházat a clugny-i szellemben akarja reformálni ; főtörekvése a clerust nemes hivatásának magaslatára emelni, mely szigorú fegyelemmel, egy házias élettel és tudományos műveltséggel érhető el ; csakis a hivatását átérző és átértő clerus segítségével lehetséges -— szerinte — a pápai szék megingott tekintélyének helyreállítása, a mire pedig szükség van, ha a pápaság missióját teljesíteni akarja. 0 az első pápa, ki felvetette a keresztes hadjáratok eszméjét. II. Sylvester pápa hírnevét, mint említettük, politikai szereplésén kívül tudományos képzettségének, classikus műveltségének köszönhette ; egyesítette magában a különböző tudományágakat s tulajdonképpen nem is egyes műveivel, hanem összes működésének hatása által vált a középkori tudományosság egyik kiváló képviselőjévé. Ö az első humanista pápa, ki nagy gondot fordít a latin classikusokra ; rendkívüli buzgalommal kutat kézíratok után, azokat gyűjtögeti, másoltatja s nem kíméli a pénzt, ha értékes kézirat megszerzéséről van szó. Levelein, versein s beszédein a classikusok hatása meg is látszik. Jelentősebb azonban mint mathematikus ; abacusa nem saját találmánya ugyan, mert ő csak felelevenítette az.