Századok – 1909

Tárcza. - Beszterczebányai múzeum megnyitása 793

TÁRCZA. 793 abacusra vonatkozó, de már feledésbe ment régi szabályokat, de viszont ő hozza be az arab számjegyeket s alkalmazza először abacusában. Geometriája nem merít arab forrásokból, mint eddig gondoltuk, de korában a legérthetőbb, a legvilágosabb ilynemű munkák közé tartozik ; az éggömb ábrázolását ő kísérli meg legelőször, s mint az egykorúak említik, számtalan saját találmányú csillagászati eszközt használt tanítása közben. Az egyházi zene terén is újít ; nevezetesen megkönnyítette az orgona kezelését, új rendszerű orgonákat készített, melyek sokkal kellemesebb hangot adtak, mint a régiek. A középkori iskoláztatási rendszer keretén belül tehát mindenütt megnyilvánul teremtő és gondolkodó szelleme. Az úgynevezett »Sylvester bulla« koholtságának beigazolódásával jelentősége hazánk történetében csekélyre olvadt ; kétségtelen azonban, hogy az ő pápasága alatt történt a magyar ker. királyság megalapítása, bizonyára II. Sylvester legjobb indulatú támogatása s Szent István személyére vonatkozólag fontos jogok kiterjesztése mellett. Méltó tehát, hogy akkor, midőn a magyar renaissance virágkorának történetíró főpapja, Fraknói Vilmos az első humanista pápa emlékét Rómában díszes emlékkel megörökíti, Társulatunk is megemlékezzék a magyar ker. királyság avató pápájáról. DR. LUKINICH IMRE. TÖRTÉNELMI S ROKON TÁRSULATOK. — MÚZEUM-MEGNYITÁS BESZTERCZEBÁNYÁN. A »Beszterczebányai Történelmi és Régészeti Társulat« folyó évi október hó 17-én a Kereskedelmi és iparkamara nagytermében díszközgyűlést tartott, a mely a legteljesebb siker jegyében folyt le. E díszközgyűlésnek különös nagy érdekességet az a körülmény kölcsönzött, hogy ez alkalommal nyitották meg és adták át a nagyközönségnek a városi múzeumot, a mely teljesen új hajlékot kapott az Országos Műemlékek Bizottsága támogatásával restaurált bányászbástyában, a melyet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége berendezett és a mely az egyházak, testületek és magánosok adományozása következtében igen megszaporodott. A közgyűlés a maga nemében páratlanúl ritka bensőségteljes melegséggel folyt le. Már előtte való napon lobogódíszben úszott az egész város, mert ekkor érkeztek meg a vendégek : Fraknói Vilmos (Társulatunk képviseletében is), Ferenczi Zoltán, Divald Kornél, Csányi Károly, Horváth Géza, Györgyi Kálmán, Krenner József, Mihalik József és Semayer Vilibald. A közgyűlésen magán megjelent a város és vármegye színe-java a püspökkel, főispánnal, alispánnal, országgyűlési képviselőkkel, a katonai és polgári hatóságok fejeivel az élükön. SZÁZADOK. 1909, IX. FÏZKT. 54