Századok – 1909

Történeti irodalom - Quellen zur Geschichte d. Stadt Brassó. V. k. Ism. Gyárfás Tihamér 789

történeti irodalom. 789 Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. Herausgegeben auf Kosten der Stadt Brassó von dem mit der Herausgabe betrauten Ausschuss. Fünfter Band. Chroniken und Tagebücher. Zweiter Band 1392—1851. Brassó. Druck von Ciurcu et Comp. 1909. 8. CVIII és 830 1. Azon nagy irodalmi vállalatnak, melyet 1886-ban indított meg Brassó városának nemes tanácsa, s melynek rendeltetése a helyi források közlése : most jelent meg az V. kötete. E terjedelmes kötet is, úgy mint az előbbi,1 a város történetére vonatkozó helyi krónikákat és naplófeljegyzéseket foglalja magában, még pedig összesen 20 darabot. E krónikák értéke nagyon különböző. Vannak közöttük terjedelmes, az egész országot érdeklő részletes és fontos feljegyzések, viszont vannak egészen helyi, vagy családi vonatkozású krónikák is. Nyolcz darab (részben vagy egészben) közölve is volt, de mert vagy nehezen hozzáférhetők, vagy nem egészen hibátlan kiadások, a szerkesztőbizottság jónak látta újból közzétenni. Az első krónika, Vasilie pópáé, a görög-keleti egyház és a Szent Miklós templom történetére nézve érdekes, 1392—1633-ig terjed. A második a Hontems gymnasium vezetőit és belső életét ismerteti 1544—1851-ig. Simon Czak diáriumában nagyobbrészt családi adatokat találunk 1549—1609. Majd néhány rövidebb és kevésbbé fontos krónika után következik a kötet legértékesebb része : a híres brassói biró, Weiss Mihály annalesei (1569—1612), mely azon néhány év történetére nézve (1603—1612), midőn a kiváló diplomata nemcsak Brassó városának, hanem az egész szász nemzetnek sorsát intézte, elsőrendű forrásmunka. Magyarúl és latinúl éppen olyan jól ír és beszél, mint akár németül, az elbeszélésébe szőtt beszédek, levelek csak még élénkebbé és közvetlenebbé teszik amúgy is érdekes előadását. Ismét több kisebb krónika és családi feljegyzés következik, melyek közül Seybriger Mihály, brassói ötvösnek rövid krónikáját emeljük ki, ki 1610-ben az ötvösbástyáról nézte végig Báthori Gábor és Schorbán vajda küzdelmét, s később azt krónikájában fel is jegyezte. Mind terjedelmüknél, mind érdekes tartalmuk miatt felemlítjük még Simon Massa krónikáját és Andreas Hegyes diáriumát, az előbbi 1587— 1618-ig, az utóbbi 1603—1617-ig történt eseményeket beszéli el személyes tapasztalatok alapján. Mint a felsorolt példák mutatják, e kötet különösen a XVII. század elejét, Báthori Gábor mozgalmas uralkodását mutatja be több oldalról is. Ugyancsak ezzel a fejedelemmel foglalkozik Simon Paulinus verses króni-1 Ismertetve a Századok XXXIX. kötetében a 966.-7. 1.