Századok – 1909

Történeti irodalom - A budapesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája 1874–1909. Ism. Lukcsics József 783

808 történeti irodalom. Az irodalmi önképzés mellett, melv mindenkor az iskola főfeladata volt, a szónoklat ápolása és a Munkálatok évenkénti kiadása kötik le a magasztos versenyben fáradhatatlan papnövendékek munkaerejét, melyet még az ünnepélyek és országos mozgalmak rendezése is foglalkoztatott. Ilyen volt az 1895-ben megindult »Ébredünk« szerkesztése, a mely azonban 1902-ben a »Keresztény magyar ifjúság« lappal egyesűit. A több év vitájában kijegeczesedett jó birálati szabályok, a növendékek buzgalma és az elöljárók tapintata mellett, nagyon sok értékes dolgozatot eredményeztek, melyeknek szerzői később a magyar katholikus hittudomány neves íróivá lettek. Karácsonyi János, Dudek János, Czobor Béla, Hodinka Antal, Dedek Crescens Lajos, Karácson Imre, kiknek nevét a magyar történetirodalom jól ismeri, már ez iskolában feltűnnek jeles dolgozataikkal. A legkisebb mozgalmat és tevékenységet is figyelemre méltató monographia sok érdekes adatot tár fel és mindenben hű képét adja a magyar iskola harminczöt éves működésének, melyből tanulhatunk, és a melyen lelkesedhetünk. Pap József lelkiismeretes és szép tanulmányához méltó Viglás Lajos kisebb dolgozata : »Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez« (433—471. 1.). Az Acta ordinis Paulinorum köteteiből, melyeket a budapesti egyetemi könyvtár kéziratban őriz, alakúit ki ezen értekezés, mely a pesti pálos kolostor múltját világítja meg. A magyar pálos-rend Lipót királytól 1688. július 13-ikán engedélyt nyert, hogy a török hódoltság alatt elpusztúlt budai kolostorai helyett Pesten telepedhessék le, a hol most a központi papnevelő intézet épülete emelkedik. Az 1693. deczember 15-ikén megnyílt pesti kolostor első perjele Horváth Bernát volt, a ki az új otthon felvirágoztatására törekedett. Példáját követték utódai, a kik alatt a kolostor nemcsak nagyságában fejlődött, hanem népszerűségében is folyton nőtt. A magyarországi rendfőnök székhelye 1756-ban a pesti ház lett, a hol málékkor a rendi növendékek számára jeles bölcseleti iskola nagy könyvtárral végezte a tudományos képzés nehéz munkáját. A kis kápolna helyett, melyben eleinte az Urat szolgálták, 1742-ben emelték a mai egyetemi templomot főurak és a hivek közadakozásából ; felszentelését azonban Patachich Ádám kalocsai érsek csak 1776-ban teljesíthette. A pesti pálosok serény munkásságát megszakította II. József 1786. február 7-ikén kelt rendelete, mely a pálos-rendet eltörölte. A rendtagok augusztus 20-ikán hagyták el a kolostort, melynek ajtai később világi növendékpapok nevelésére nyíltak meg. Ha nem is találjuk Viglás szorgalmas munkájában a pesti pálosok történetének teljes képét, sok érdekes adat ragadja meg figyelmünket.