Századok – 1909
Történeti irodalom - Biró Venczel: Forgách Ferencz a történetíró. Ism. Lukinich Imre 785
történeti irodalom. 785 Szorgalom és nemes törekvés jellemzik a kiadvány nem történeti dolgozatait is, melyek Péter Róbert, Tiefenthaler József, Scheffler János és Tóth Tihamér komoly munkásságát dicsérik. A sikerült kiadványt azzal a jogos reménynyel ismertettük, hogy a budapesti kispapok komoly s lelkes gárdájából sok kiváló férfiú fejlődik ki a magyar irodalom és első sorban a történetírás hasznára és díszére. DR. LUKCSICS JÓZSEF. Forgách Ferencz mint történetíró. Irta : Bíró Venczel. Kolozsvár. Stief Jenő és társa kny. 1908. 8-r. 130, 2 1. Forgách Ferencz történeti művét saját korának eseményeiről már kortársai is figyelemreméltó alkotásnak minősítették. Istvánffy, Brutus, Szamosközi, Bethlen Farkas, Révay Péter stb. bőven merítenek abból, újabb történetíróink is nélkülözhetetlen forrásműnek tartják, mert egyik életírója megjegyzése szerint Forgách emlékirata »nem szokta cserben hagyni, ki fontosabb ügyben hozzáfordul felvilágosításért«. (Sörös Pongrácz : Forgách Ferencz élete. Századok. 1896. 648 1.) Világfelfogása pessimistikus ; megérlelték azt benne nemcsak kora eseményei, hanem saját életének változatos folyása is ; ebből következőleg ítéleteiben, kortársairól adott jellemzéseiben túlszigorúnak látszik, egészben véve azonban tárgyilagos író. Nem hajlik sem a török, sem a német párthoz, hanem mint az eseményeknek minden érdektől ment szemlélője, »sine ira et studio« úgy igyekszik korát a maga erényeivel és bűneivel elénk állítani, a hogyan ő látta ; nem tehetett róla, hogy ezt a századot, mely Magyarországot politikailag, földrajzilag és felekezetileg megosztotta, egy szomorú, vigasztalan sorozat kezdetének tartotta, melyből a megnyugtató kibontakozás vajmi kétséges. Ez a keserű alaphangulat okozza emlékirata pessimistikus színét. Adatai megbízhatók ; ha csak lehet, közvetlen értesülés alapján ír, de egyébként is megválogatja forrásait, azok adatait mérlegeli s egybeveti más forrásokkal. Még azon beszédei is, melyeket Tacitus hatása alatt olykor-olykor előadásába sző, s melyek közölt alakjukban költöttek, általában megfelelnek a beszélők jellemének s a milieunek. Fontos Forgách emlékiratában a külpolitikai események rendszeres ismertetése is ; felismeri, hogy Erdély és Magyarország politikája a XVI. században mindig kapcsolatos az európai eseményekkel, ezek ismerete nélkül tehát hazánk akkori történetét helyesen megítélni és megérteni nem lehet. Forgáchnak könyvekre osztott emlékirata az 1549-től 1572-ig terjedő eseményeket foglalja magában. A dolgozat az egyes