Századok – 1909

Értekezések - MADZSAR IMRE: Egyének és tömegek a történelemben - I. 1

EGYÉNEK ÉS TÖMEGEK A TÖRTÉNELEMBEN. — ELSŐ KÖZLEMÉNY. — Egyre több jelét látjuk annak, hogy a történetelmélet és történetphilosophia kérdései nálunk is figyelmet kezdenek ébreszteni. Lépést akarunk tartani a külfölddel, azzal a szemünk előtt egyre növekvő irodalommal, a melyben az oroszlánrész, nem tagadhatjuk, a német tudományt illeti. Nincs számottevő történetírójuk, sem bölcselőjük az élők között, a ki a történetírás pliilosophiai problémáival szemben állást ne foglalt volna. S így mind világosabbá lesz, hogy e kiválóan történeti érzékű nép újabb dicsőséget szándékozik fűzni azokhoz az érdemekhez, a melyeket a történettudomány eddigi fejlődése körűi felmutathat. Niebuhr kritikai módszere, Ranke történeti érzéke mellett a történetírás czéljának és értékének, a történelmi megismerés természetének szabatos meghatározását, úgy látszik, szintén nekik kell majd köszönnünk. Minél magasabb összefüggésekig jut el valamely tudomány, annál erősebb philosophiai hajlandósága és jelleme. Maga a philosophia nem egyéb, mint az a tudomány, mely a legmagasabb synthesisek körében mozog. így a történettudomány legújabb törekvéseiben ismét láthatóvá lesznek az utolsó phasisai a tudományok azon általános fejlődésmenetének, melynek kezdeteire a philosophia gyámkodása jellemző, hogy azután a metaphysikától a tapasztalathoz fordult s ekkép önállósult tudomány egy újabb és magasabb fejlődési fokon másodszor is, most már önmagából kifejlesztett, immanens philosophiai tartalommal teljék meg. A mi történetírásunkat e philosophiai szellem még kevéssé hatotta át. Érthető ezért, hogy a német történetírók mindenütt SZÁZADOK. 1909. T. FÜZET. 1