Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713

.734 PÓR ANTAL. polgárok, élükön a polgármesterrel és tanácscsal, a Lassatehegyig bíbor zászlókkal kivonultak és a város kulcsait neki fölajánlották. Az iparosok czéhei is egyenként kibontották zászlóikat, jelvényeiket és drága ajándékokkal tisztelték meg a királyt, és elölhaladván a papság fényes menete, nagy tisztességgel a székesegyházba kísérték. 1 Hogy mindezekben Opuli László herczeg intézkedett, jóllehet a magyar fölségek Czudar Péter bán érdemeit is fönnen magasztalták, kitetszik az iparosok, a polgárok élénk részvételéből, kiket László herczeg mindenha pártolt, de viszont ők is sűrűn pártján állottak. Szükség volt-e kedvezésére ? Nem állíthatjuk ; úgy látszik : nem éppen. De az elő vigyázatot még se találhatta fölöslegesnek a herczeg, minthogy Kázmér király halálos ágyán se feledte el a kellemetlenségeket, melyek IV. Károly császár házassági ajánlatából keletkeztek, 2

és végső rendeletében, melyet halála előtt három nappal alkotott, 3

unokájának, Kázmér stettini herczegnek, ki leánya, a litván asszonytól származott Erzsébet fia volt, Lengyelország nagy részét : Dobrzyn, Kujávia, Sirádia, Leczycz herczegségeket, továbbá Kruszevicz, Bidgost (ma Bromberg), Baladow (Flatau) és Walcz (Deutsch-Krone) erős várakat hagyta, 4 mi által vagy azt akarta jelenteni, hogy szeretné, ha unokája lenne a trónon utódja, vagy oly hatalmassá akarta tenni, hogy az új királylyal kiköthessen. Másnap, miután Nagy Lajos király Krakóba érkezett és a krakói királyi várban megszállott, Suchiwilk János, krakói káptalani dékán, a néhai Kázmér király végső rendeletének megbízott végrehajtója jelentkezett nála, hogy e végső rendeletet jóváhagyni méltóztassék. Nagy Lajos király készségesen meghallgatá e kérelmet, de midőn több oldalról figyelmeztették, hogy annak némely pontjai igen veszedelmesek Lengyelországra, nincsenek is hamisság nélkül megszerkesztve, Nagy Lajos király az ország egyházi és világi főrendeiből állott tanácsát bízta meg, határozzon a fölött, megállhat-e Kázmér király végső rendelete az ország veszedelme nélkül ? A főpapok és főurak a stettini herczegnek szánt adományokat határozottan kifogásolták és 1 A gnieznói főesperes Sommersbergnél II, 101. a Olv. De-Surdis II. János esztergomi érsek czímű tanulmányomat (Budapest, 1907.) a 22. köv. 11. 3 Dlugos (III, 321.) azt állítja ugyan, hogy Opuli László herczeg is jelen volt e végrendelet alkotásánál, de kútfője Czarnkowi János, ezt nem állítja, hanem csak azt, hogy halála idején (eo tempore) jelen volt. És csakugyan, lia László herczeg november 1-én még Szepesvárt keltezett, nem valószínű, hogy november 3-a hajnalán, midőn a végrendeletet alkották, már Kázmér király ágyánál volt legyen. * Gnieznói főesperes, 100. lap.